Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban

valóságos súlyánál kisebb szerepet tulajdonítottak neki. Ezt kívánjuk korrigálni, mert úgy gondoljuk, nem a jogi kategóriák, hanem tényleges súlya alapján kell értékelni a várost. Márpedig Zágráb a középkor alkonyán a Magyar Királyság legvárosiasabb települései közé tartozott. Zágráb esetében a tíz kategória a következőképp alakult. Az első kérdés az uradalmi központ, rezidencia megléte. A Kaptol esetében nyilvánvaló, hogy püspöki és káptalani központ volt egyszerre. Mátyás 1469-ben engedélyezte a káptalani városrész palánkkal való megerősítését,

2 és a 16. század első évtizedeiben a Szent István-székesegyház körül Bakócz Tamás püspök megbízásából is végeztek védelmi jellegű erődítéseket.

26 Ennek ellenére Zágráb esetében nem beszémetünk püspöki várról. Ezért három pont jár. Az ispáni vagy báni központ kérdése ennél problematikusabb. A tartomány sajátos fejlődésének köszönhetően Zágráb és Körös megyében az ispáni címet a mindenkori vicebánok, a kinevezett bánok familiárisai viselték.

27 Az ő feladatuk volt a közigazgatás irányítása és az igazságszolgáltatás, s utóbbinak a fóruma a két megye számára közösen meghirdetett tartományi ítélőszék volt, amelyet a közgyűlések (generalis congregatio) alkalmával tartottak. Ezek székhelye általában Kőrös

28 vagy Zágráb

29 városa volt, de előfordulhatott más helyszín is.

30 Ez azonban még nem bizonyítja, hogy Zágráb báni központ lett volna. Hogy mégis annak tekinthetjük, az Hunyadi Mátyásnak és Corvin Jánosnak köszönhető, akik előszeretettel töltöttek el hosszabb időt a városban,

31 s ilyenkor innen látták el feladataikat.

32 Ez alapján öt pontot adhatunk Zágrábnak. A második szempont a bíráskodási központ, illetve hiteleshely működése. A zágrábi káptalan hiteleshely volt,

33 és ahogy fentebb már láttuk, a város több esetben adott helyet báni ítélőszéknek. Ez utóbbiért öt pont jár a megadott szempontok szerint, ám itt meg kell állnunk egy pillanatra, mert Kubinyi külön kategóriába helyezi a nádori közgyűlések megtartását, amelyekért egy pluszpont jár, ám ez Szlavónia esetében problematikus. Eckhart Ferenc szerint ugyanis Szlavóniában a nádori közgyűlés szerepét a báni közgyűlés töltötte be.

34 Ez alapján tehát indokolatlan külön osztályozni a két bírói fórumot, mert minden báni ítélőszék egyben nádori közgyűlésnek is megfelel. így viszont nem adhatók többletpontok a településnek, és ez esetben a mérésünk torzítani fog. A probléma megoldását az 1481 -ben az uralkodó által megbízott nádor és ország25 TKALCIÓ 1894. JJ. 331. p. 26 SZABÓ 1920. 27 VARGA 2007a. 28 Például 1501-ben. MESIC 1873. 135-138. p. 29 1520. január 13-ra hirdettek meg ide gyűlést. STIPISIC-SAMSALOVIC 1964. 4371. 30 Kedvelt hely volt még Zdenc mezőváros is. LASZOWSKI 1916. 31 Mátyás 1480 végétől 1481 márciusáig, három hónapon keresztül lakott egyhuzamban Károly Róbertnek a város területén álló palotájában, ahová később megérkezett Beatrix királyné is. KLAIC 1982b. 151. p. 32 SCHÖNHERR 1894. passim. Corvin gyakori zágrábi tartózkodásai idején szintén a Károly Róbert idején épített királyi palotában lakott. TKALCIC 1894. IL XXII. p. 33 A zágrábi káptalanról és hiteleshelyről legújabban: GULIN 2001. 19-63. p. 34 ECKHART 1946. 171. p.