Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban

VARGA SZABOLCS ZÁGRÁB SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN Zágráb helyét a magyarországi városszerkezetben utoljára Kubinyi András határozta meg 1971-ben.

1 Ő ekkorabécsi és krakkói egyetem 1440-1514 között beiratkozott hallgatóinak száma alapján osztályozta a Magyar Királyság városias településeit, és ez alapján Zágrábot a IV. kategóriába sorolta, többek között Váraddal és Várasd várossal együtt.

2 Bár másfél évtizeddel később Teke Zsuzsa hangot adott kételyeinek ezzel kapcsolatban, és a 16. századi zágrábi harmincadjegyzékek alapján jelentősebb településnek tartotta a várost,

3 azóta kevés előrelépés történt ebben a kérdésben. Teke Zsuzsa egy újabb munkáját leszámítva

4 a magyar történettudomány nem foglalkozott sem Zágráb, sem Szlavónia városiasodásának problematikájával.

5 Ez azért furcsa, mert a Drávától délre fekvő régió a középkor folyamán a Magyar Királyság legfejlettebb területei közé tartozott, és forrásadottsága sem rosszabb más vidékekénél. Ez utóbbi megállapítás Zágrábra még inkább igaz, hiszen már korábban több vaskos kötetben megjelentek a város középkori történelmére vonatkozó források.

6 A magyar várostörténeti kutatások fejlődését jelzi, hogy Kubinyi András is folyamatosan fejlesztette módszerét, és az elmúlt években már jóval több szempont figyelembevételével végezte vizsgálatait,

7 ami sokkal cizelláltabb megállapításokat tett lehetővé. Ezek alapján felfigyelt arra, hogy van néhány város, amelyek - bár nem tartoznak sem a tárnoki, sem a személynöki bírói fórum alá, és nem bányavárosok - a legfejlettebb települések jegyeit viselik magukon, és ezeket, köztük Zágrábot, királyi szabad városként definiálta.

8 Ezekkel a tanulmányaival a várostörténeti kutatásokban Kubinyi úttörő munkát végzett, és mivel kutatásainak követői is akadtak, így mára a Magyar Királyság legtöbb régiójára elkészültek a városi térszerkezetet feltérképező vizsgálatok. Erdély székely és szász területein kívül szinte csak Szlavónia maradt ki az ilyen jellegű kutatásokból. í KUBINYI 1971. 2 Uo. 75. p. 3 TEKE 1989. 86. p. 4 TEKE 2007. 976-977. p. 5 Egyetlen üdítő kivétel a Vasi Szemle, ahol megjelentek az 1972-ben megrendezett Mogersdorfkonferencia várostörténeti előadásainak rövidített magyar nyelvű változatai. Vasi Szemle, 27 (1973/1) 6 A városra vonatkozó források kiadása jelenleg a 23. kötetnél tart. DOBRONIÓ-MOLNAR 2004. Az 1526. előtti források az alábbi kötetekben jelentek meg: TKALÖC 1880-1905. 7 Ezek felsorolásától most eltekintünk, mi az alábbi köteteket használtuk: KUBINYI 2000.; KUBINYI 2001.; KUBINYI 2004. 8 KUBINYI 2006. 60. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.249-273. p.