Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész

török hódoltság vagy más kora újkori tényezők okozta változásokat.

54 Ebben a szellemben vezette a Magyarországi városok történeti atlasza című OTKA-kutatási programot is, amely a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság kezdeményezéséhez kapcsolódva, a kataszteri térképeken alapuló történeti atlaszok magyarországi megvalósítását tűzte ki céljául. A kutatócsoport 2005 novemberében számolt be munkájáról a MTA Történettudományi Intézetében, itt a bevezető előadást még Kubinyi tanár úr tartotta,

55 a projekt első ütemének befejezését azonban már nem érhette meg. Az ún. budai vitában való szerepvállalása kutatás-módszertani szempontból is példaértékű. Mint a város középkori történetének kutatója nem tehette meg, hogy ne foglaljon állást ebben az oly sokakat mozgósító kérdésben. Amikor azonban úgy látta, hogy a rendelkezésre álló források nem elégségesek a vita végleges eldöntésére, a város- és rezidenciakutatás újabb eredményeinek bevonásával próbált meg egy lehetséges megoldási módot felmutatni.

56 A topográfiai-morfológiai elemzés mellett a másik, a településföldrajztól kölcsönzött és Kubinyi András által igen kreatív, egyéni módon alkalmazott megközelítési mód a Walter Christaller által kidolgozott központihely-elmélet. Ez már várostörténeti munkássága harmadik nagyobb egységéhez, a városfogalom és a városhálózat vizsgálatához vezet át. A városfogalom, a városhálózat és a városiasodás vizsgálata A tudományos igényű várostörténet képviselői az 1960-as évektől új kérdésfelvetéssel jelentkeztek: a történelmi város meghatározását, a városi lét specifikumának megfogalmazását, az urbanizáció folyamatának nyomon követését tűzték ki céljukul az egyes városokra jellemző egyedi vonások keresése helyett. Kubinyi András legfőbb érdeme ebben a tekintetben nem annyira egy új, minden eddiginél teljesebb definíció kidolgozása, hanem a téma szilárd elméleti alapokon nyugvó, mégis pragmatikus, a sajátos magyar forrásviszonyokra alkalmazható megközelítése. A fogalmi és terminológiai keretek tisztázása már korai áttekintő írásaiban is fontos helyet kapott:

57 milyen települést tekintettek városnak a középkorban; ezeket milyen kifejezésekkel nevezték meg; és milyen tanulságokkal szolgál mindez a modern történettudomány városfelfogása számára? Kezdettől elhatárolódott a Hármaskönyv korlátozó, csak a királyi városok egy szűk csoportját valódi városnak tekintő szemléletétől, és meggyőződése volt, hogy a mezővárosok egy része is városi funkciókat töltött be. Kereste azokat a forrásokat és módszereket, amelyek segítségével a települések fontosságát objektívabban határozhatta meg, és a késő középkori forrásokban mezővárosként említett csaknem 800 helység közül az igazán városiasakat kiszűrhette; a falvak és (mező)városok, illet54 KUBINYI 2000a. 119. p. 55 Vö. SZENDE 2006. A kutatást az OTKA T 46866 pályázata támogatja. 56 KUBINYI 1981. 57 KUBINYI 1963b.; KUBINYI 1972b.