Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Pál Judit: Katolikus bíró a református város élén. Egy városi bíró karrierje a 18. század közepén Szatmárnémetiben

oeconomicalium tisztségét is betöltötte. Mivel postamesterként és harmincadosként állami, azaz kamarai szolgálatban állt, ezáltal a kamara éppen a város pénzügyeit tudta hatékonyabban az ellenőrzése alá vonni. Ez azonban, úgy tűnik, inkább csak szándék maradhatott. Podhorány viszonylag rövid ideig, négy évig viselte hivatalát, 1738 végén bekövetkezett halálakor azonban jelentős hiányok voltak számadásában. Nem tudni, hogy ez hűtlen kezelésnek, hozzá nem értésnek vagy esetleg más oknak tudható-e be. 1739. június 23-án ugyanis néhai Podhorány János „ratióbeli dificultás"-ának rendezését a nagybányai harmincados, Schell Antal vállalta magára a hagyaték terhére.

25 Podhorány csak előfutára volt egy népesebb csoportnak, amely katolikusként az államhatalom támogatását kihasználva, a század közepétől igyekezett megvetni a lábát a protestáns városban, és jelentős pozíciókhoz jutott mind a gazdaság, mind a városvezetés terén. E karriertípus fényes példája Zanathy József. Zanathy József Szatmár megyei karrierje Zanathy József Vas megyei nemes volt, aki 1745-ben valószínűleg Pesten titkárként állt Károlyi Ferenc szolgálatába.

26 A titkári hivatal közismerten kiváló ugródeszka volt tehetséges fiatalok számára. Zanathynak is sikerült a kiugrás, hamarosan Szatmár megyében látjuk viszont. Ő is egyike a Károlyi család katolikus klienseinek, akiket a református köznemesség „megtörésére" csábítottak Szatmár megyébe. Megyei hivatalát egyértelműen a Károlyiak kegyének tulajdonította; egy későbbi levelében írta, hogy Károlyi Antal kegyelméből lett a vármegye nótáriusa.

27 Iskoláiról sem tudunk semmit, az azonban bizonyos, hogy az átlagot messze meghaladó módon jól képzett fiatalember volt: magyarul, németül, latinul, sőt franciául is beszélt és írt, és jogi ismeretei is voltak. Házassága révén Pest egyik tekintélyes családjával került összeköttetésbe. Zanathy felesége, Mittermayer Erzsébet pesti német polgár-hivatalnok családból származott. Apósa, Mittermayer Antal Tóbiás, pesti tanácsos és a hadsereg szállítója 1741-ben Mária Teréziától kapott nemeslevelet. 1748-ban Zanathy már Szatmár megye egyik adószedője, a hadipénztár kezelője volt, 1754-ben főadószedő, 1765-78 között pedig a megye főjegyzője. A fóadószedő és a főjegyző a legmagasabb presztízsű vármegyei hivatalok közé tartozott.

2 Mivel az első esetében - szükség volt anyagi biztosítékra is, a főjegyző pedig gyakorlatilag a 24 Lásd a városi tanácsi jegyzőkönyvet 1735-ből. KL F 20, nr. 13. 25 Schell az 1737-re és 1738-ra kimutatott hiány rendezésére 560 rénes forintig reserválta a Podhorányörökséget. KL F 20, nr. 13. 26 Zanathy karrierjéről lásd bővebben: PÁL 2007. 1407-1454. p. 27 Zanathy József Károlyi Antalnak, Szatmár, 1767. márc. 28. MOL P 398, 82008. sz. 28 Ez megmutatkozik a megszólításban is. A már említett leveleskönyv ugyanazt a megszólítást javasolja az alispánok, főadószedők, főjegyzők, főszolgabírák, táblabírák számára: „tekintetes, nemzetes, vitézlő", míg a vármegye többi tisztjei számára csak „nemes, nemzetes, vitézlő" dukált. Legújabb megbövíteit 1815. 488. p.