Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Pál Judit: Katolikus bíró a református város élén. Egy városi bíró karrierje a 18. század közepén Szatmárnémetiben

Berence helységgel és annak malmával. A viszály elhúzódott; 1697-ben a jezsuiták a német katonaság segítségével lefoglalták a református egyház malmának egyik kövét.

15 A szatmáriak sem maradtak tétlenek, igyekeztek - a fennmaradt levelek tanúsága szerint - patrónusokat találni ügyüknek. így például Esterházy Pál is figyelmébe ajánlotta Csáky István országbírónak a szatmáriak ügyét, kérve Csákyt, hogy „ne terheltessék" a városnak „igazságokban assistálni, hogy országunk törvénye és privilégiumok ellen ne háborgattassanak".

1 1697-ben ismét erőszakos módon történtek a választások. Ekkor Skottka Mihály harmincados volt a kamara részéről kirendelt biztos.

17 Skottka a református tanácstagok közül a két legtekintélyesebbet - köztük a későbbi bírót, Nánási Mihályt - kizárta a tisztségekből, és ismét katolikus bírót helyezett a város élére. Végül is a városok ellenőrzésének leghatékonyabb módja a városi tanács összetételének befolyásolása és a jövedelmek ellenőrzése volt. A város tiltakozására az ügyben vizsgálatot rendeltek el. A kérdőpontok - bár a válaszokat nem ismerjük - jól rávilágítanak nemcsak a konfliktusra, hanem a református lakosság körében keringő mendemondákra is. Többek között arra kérdeztek rá: igaz-e, hogy több, az előző évben a városra kényszerített tisztségviselő nem rendelkezett sem polgárjoggal, sem városi házzal, és többen, miután letelt a tisztségük, otthagyták a várost. Igaz-e, hogy a commissariusnak olyan megbízása volt, hogy olyan bírót, nótáriust és tanácsbelieket választasson meg, hogy „a pápista emberek értelmesek, a kálvinisták penig értetlenek legyenek". És hogy ezen alkalmatossággal volt-e valami „tumultus, avagy támadás" a városon, és ez „csak szóval való zenebona" volt-e?

18 A vizsgálat kimenetelét nem ismerjük, de végül a kancellária 1697 végén engedélyezte a városi tisztségviselők szabad választását.

19 A katolikusok újabb térhódítása A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc megakasztotta ugyan a folyamatot, de a szatmári békét követő viszonylagos nyugalom után, a konszolidációval párhuzamosan Magyarország keleti végein is igyekeztek érvényt szerezni a központosító és a katolikus vallás egyeduralmát erősítő intézkedéseknek. A központi hatalom egyre erőteljesebben avatkozott be a városok belső életébe, ezzel párhuzamosan megfigyelhetjük a katolikusok újabb térfoglalását is. 15 SARKADINAGY I860. 125-126. p. 16 Esterházy Pál levele Csáky Istvánnak, Bécs, 1697. ápr. 24. KL F 20, 1697/373. 17 Adataink ellentmondásosak: Skottka Mihályról nem derül ki, hogy pontosan meddig is volt szatmári harmincados. Egyik forrásunk szerint Erős Gábor 1695-ben nemcsak udvarbíró, hanem szatmári harmincados is volt. KL F 20, 1696/350. 18 A kérdőpontok keltezetlenek, de a város egy 1697. jan. 5-i levele mellett találhatók. Sajnos a válaszok nem maradtak ránk. KL F 20, 1697/373. 19 KL F 20, 1697/293.