Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész
Miskolc, 18 Pécs, 19 Csepreg, 20 Székesfehérvár 21 központi helyként betöltött szerepét elemző tanulmányai, amelyek szoros kapcsolatban állnak az ország központihely-hálózatát feltáró, alább bemutatandó munkásságával. A városi élet egyes jelenségei Ha az egyes településekről szóló írásokat hosszanti szálaknak képzeljük el a várostörténet szövetében, a keresztirányú vetülékszálakat a több várost átfogó tematikus áttekintések jelentik. Az ilyen jellegű tanulmányok száma is több tucatra tehető Kubinyi András életművében. Egy részüket saját problémamegoldó útkeresései inspirálták, másik - nagyobb - részük nemzetközi konferencia-felkéréseknek köszönheti létrejöttét. Az 1960-as évek végétől ugyanis német és osztrák tudományos intézmények egyre gyakrabban hívták meg várostörténeti konferenciáikra, ahol a központi tematikán belül a magyar vonatkozások áttekintésére kérték fel. Az egyik fő téma, amelyhez élete során talán a legtöbbször tért vissza, a városok országrendiségének, országgyűlési részvételének vizsgálata volt. Ez a jelenség elsősorban azért érdekelte, mert rajta keresztül a városok renddé alakulásának kérdését és a városi lakosságnak más társadalmi rétegekhez viszonyított fontosságát lehetett demonstrálni. A téma közel állt a pályakezdésekor maga számára meghatározott kutatási területhez, az igazgatástörténethez is. Két konferenciához kapcsolódva először az 1438-ig terjedő időszakot vizsgálta, majd egy másik előadás kapcsán a Mátyás- és Jagelló-kori helyzetet. 22 Megállapította, hogy „a városok az országgyűléseken gyenge kisebbséget alkottak", és hogy a diétákon való jelenlétükre általában az uralkodó és a nemesség egyes rétegeinek érdekellentéte esetén, valamint királyválasztáskor volt szükség. Ugyanakkor ez nem vonta kétségbe a városok jogát a részvételhez, azaz az országrendiséghez. 23 2002 és 2007 között azután ismét három cikket szentelt a kérdésnek, Gerics Józseffel vitázva, aki a római jog értelmezéséből kiindulva a „membrum regni" kifejezésnek a városokra vonatkoztatva pusztán földrajzi értelmet tulajdonít. Kubinyi, az okleveles adatokat a korabeli politika összefüggésébe helyezve és nemzetközi párhuzamokat felhasználva, meggyőzően cáfolta Gerics véleményét. 24 Az, hogy az uralkodó mikor és miért rendelte magához a városok képviselőit a diéták keretei között vagy azokon kívül, a királyi várospolitika részét alkotta. Ez Kubinyi András másik kedvelt, visszatérő témája volt, amelyet több korszakra is 18 KUBINYI 1996a., 415-432. p. 19 KUBINYI 2001. 20 KUBINYI 1996b. 21 KUBINYI 2004C. 22 KUBINYI 1972b.; KUBINYI 1980a., ez utóbbi tanulmány magyar fordítása: KUBINYI 1979. Az 1438 és 1458 közötti időszak vizsgálatát Mályusz Elemér végezte el. 23 KUBINYI 1979., 27. p. 24 A vitát és saját válaszát egyik utolsó, még életében megjelent tanulmányában foglalta össze: KUBINYI 2007. A korábbi vitacikkekre való hivatkozást lásd ott, az 1-5. jegyzetekben.
