Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész

megvizsgált. A 13. század közepére vonatkozóan egy ilyen szempontból általában figyelmen kívül hagyott diplomatikai elem, a városprivilégiumok arengáinak elemzésével tett fontos megállapításokat IV. Béla tatárjárás előtti és utáni városfejlesztő és -telepítő tevékenységének változásairól.

25 A másik fontos időszak az uralkodó és a városok kapcsolatában Zsigmond király hosszú uralkodása volt, különös tekintettel a méltán kiemelt 1405. évi városi delaétumra, amelynek megalkotásakor a király a városok véleményét is kikérte. Ezzel a korszakkal is több Kubinyi-tanulmány foglalkozik,

26 amelyek bemutatják a fellebbezési jog szabályozását és a tárnokszék szerepének kibővülését, az egységes mértékrendszer bevezetésére tett lépések jelentőségét, a városfalak építésének szorgalmazását és más királyi intézkedéseket. Kiemelt szerepet kap a Zsigmond uralkodásának első évtizedeire jellemző eladományozási hullám értelmezése, amelynek során mintegy húsz korábbi királyi város került magáníoldesúri kézre. Ezt Kubinyi egyfajta szelektálásnak tekinti, amelynek során az uralkodó - a közvetlen anyagi haszonszerzés szándéka mellett - szét akarta választani a korábban kiváltságolt, de azután jelentőségüket vesztett településeket a fontos városoktól. Ez utóbbiakat továbbra is hathatósan támogatta, elsősorban kereskedelmi privilégiumok adományozásával. A városok szelekciójának gondolatát azért is érdemes kiemelni, mert - amint alább részletesen lesz szó róla - ez a szétválasztás és rangsorolás Kubinyi András életművében is fontos szerepet játszott. Egy további akpektust, az adóztatás mellett háborús időkben megnövekvő egyéb terheket: hadianyagok és -felszerelések előállítását és szállítását, zsoldos- és katonaállítást és -beszállásolást külön is áttekintette a Mátyás-korra nézve.

27 Budai kutatásai adták a kiindulópontot a családi kapcsolatok és összeköttetések,

28 valamint a városi társadalom egyes csoportjainak vizsgálatához. A fent említett prozopográfiai adatgyűjtés a legteljesebben a tanács tagjait fedte le, akik éppen közéleti szereplésük miatt gyakrabban fordulnak elő az írásos forrásokban. Ez vezetett a tanácsok összetételét országos összehasonlításban bemutató tanulmányhoz,

29 amely azután a vezető réteg és a lakosság egészének emikai összetételére irányította figyelmét. Ez a kérdés az 1980-90-es években - a jelenkori migrációs és integrációs problémáktól sem függetlenül - a külföldi kutatást is erőteljesen foglalkoztatta. Több konferenciát is rendeztek a témában, ahol Kubinyi Andrást kérték fel a magyar helyzet bemutatására.

30 Az etnikai csoportok közül kiemelten foglalkozott a tipikusan városi elemnek tekinthető zsidóság történetével. írt a reconquista után az 1490-es években 25 KUBINYI 1984b. 26 KUBINYI 1972b.; KUBINYI 1987.; KUBINYI 1994b.; KUBINYI 2000b. 27 KUBINYI 1993. 28 KUBINYI 1966.; KUBINYI 197la. 29 KUBINYI 1991a. 30 KUBINYI 1986.; KUBINYI 1998b.