Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész
ta. 11 Felhévíz hol önálló településként, sőt mezővárosként, hol pedig Buda külvárosaként szerepelt a forrásokban, ahol a legfontosabb vásárokat tartották. így történetének feltárása fontos előkészítő lépése volt a majdani budapesti monográfiának. Hasonló módszert követett azután a Buda alapításáról és korai történetéről szóló német nyelvű, 1972-ben megjelent, Magyarországon sajnos csak szűk körben ismert kötetében is. Itt a topográfiai elemek, elsősorban az egyházak és a piacterek megjelenésének sorrendjéből és egymáshoz való viszonyából fontos, az írásos forrásokban semmilyen formában nem található következtetéseket tudott levonni a Várhegy betelepülésének menetére vonatkozóan. 12 Buda középkori történetének vizsgálata élete végéig kedves témája maradt Kubinyi Andrásnak. 13 Emellett szívesen vállalt szerepet az ország más települései történeténekmonografikus feldolgozásában is. Ő készítette el a középkori fejezetet Vác 14 és Pápa 15 történetéről, és ez utóbbi város esetében ő volt a tanulmánykötet főszerkesztője is. Hasonló feladatot látott el a Miskolc története sorozat I. kötetében is. lí} Azt, hogy miért éppen ezekre a településekre esett a választása, sokszor személyes szempontok, jó kollegiális és baráti kapcsolatok magyarázzák. Miskolc esetében nyilván szerepet játszott a pályakezdő két év (1952-1954) ottani levéltárosi működése is. A kisebb városok történetén is ugyanolyan alapossággal, a források teljes körének áttekintésével, a szóba jöhető kapcsolatok és párhuzamok figyelembevételével dolgozott. Egy alapvető különbség mégis volt: Budával kapcsolatban a település városias jellegéhez és országos jelentőségéhez nem fért kétség. Az említett püspöki, illetve mezővárosok esetében viszont bizonyítani kellett a városiasságot és a környezetük számára betöltött szerepkört - így ez a kérdés vált a történeti áttekintések vezérfonalává. Kubinyi a helytörténeti jellegű kiadványokban is valódi várostörténetet írt: a királyi látogatások helyett a királyi várospolitikát mutatta be, a természeti katasztrófák felsorolása helyett a település helyrajzi elemzését végezte el, a céhszabályok kuriózumainak részletezése helyett a lakosság foglalkozási és etnikai megoszlását vizsgálta. Különös figyelmet fordított az adott helység helyének megállapítására a környező régió és az ország egészének városhálózatában. Ilyen jellegű tanulmányokat több olyan városról is készített, amelyeknek középkori történetét nem ő írta meg, vagy amelyek monográfiájához még csak előtanulmányok készültek. így születtek meg a Szeged, 17 H KUBINYI 1964b. 12 KUBINYI 1972a. A BFL kiadásában a közeljövőben megjelenő KUBINYI ANDRÁS: Tanulmányok Budapest középkori történetéről 1958-2005. c. kötet e kismonográfia teljes szövegének magyar fordítását is tartalmazza. 13 Lásd az előző jegyzetben hivatkozott gyűjteményes kötetet. Legutóbbi tanulmánya a budai német mészárosokról már sajnos csak posztumusz láthatott napvilágot: KUBINYI 2008. 14 KUBINYI 1983a. is KUBINYI 1994a. 16 KUBINYI 1996a. 17 KUBINYI 1984a., újraközlése: KUBINYI 2000a. 187-196. p.
