Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között

akkor állt helyre, amikor 1648-ban III. Ferdinánd mindkét várost szabad királyi rangra emelte.

8 Mint látni fogjuk, ez a záloghelyzet döntően határozta meg Kőszeg önkormányzati fejlődését is. H. Németh István többek között német, osztrák és francia példákra hivatkozva vizsgálta meg a 17. századi hazai, ezen belül pedig a soproni városmodellt és politikát, valójában az állami beavatkozás összetett jelenségét.

9 Az alsó-ausztriai zálogra került nyugat-magyarországi városok életének megannyi területére ránehezedett a Habsburg-kormányzat. Ebből külön kiemeljük azt, hogy a kőszegi városbíró a 16. század második felében a Bécsből érkező meghatalmazó levél (Bann- und Achtbrief) nélkül meg sem kezdhette hivatalát.

10 Az a véleményiink azonban, hogy az állami, kormányzati beavatkozás okai különbözők voltak. Erre azonban még visszatérünk. Az igaz viszont, hogy ami Sopronban a 17. század második felében történt, szinte ugyanígy zajlott le Kőszegen is 1672-1681 között.

11 Kétkamarás rendszer születik Az 1568. év fordulatot hozott a kőszegi önkormányzat történetében. Előtte egyetlen adat sem utal ugyanis arra, hogy létezett volna két kőszegi testület. Sőt a polgármester tiszte sem alakult ki, hiszen Kőszegen az egész középkor során csak 1384-ben választottak magister civiumüí} Jóllehet a közeli Csepregen is egykamarás rendszer működött, a feladatokat mindvégig megosztották a polgármester és a városbíró között. E tekintetben ez a szervezet fejlettebb volt, mint a kőszegi, ahol a legfelsőbb szinten 1843-ig a helyzet nem is változott. Az 1568. évi fordulat azonban valóságos reform volt. Ahhoz képest mindenképpen, hogy a kőszegi polgárőrség az 1532. évi török ostrom idején is csak egykamarás szervezeten nyugodhatott.

13 Ugyanis az akkori polgárőrségben a kőszegi tanács mind a 12 tagja egyben fertálymester is volt. Az 1568. évi önkormányzati szerkezet teljességgel letisztult struktúrát mutat.

14 Az 1 + 12 + 24 (8 + 8 + 8) szerkezet arra utal, hogy ebben az új kétkamarás rendszerben a városbíró mellett megválasztották a 12 tagú belső tanácsot és a 24 tagú külső tanácsot. Jellemző, hogy ekkor még neve sincs. Paul Dauchner, Kőszeg kirchschlagi származású jegyzője csak az 1570. évi jegyzékre írta rá a következőket: Bürger des Ratths, valamint Hernn 8 BARISKA 2001. 17-32. p. 9 H. NÉMETH 2007. 125-141. p. 10 VaML KFL Act. Misc. Bécs, 1580. máj. 30. 11 TÓTH 2003. 215-228. p. 12 Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára. Titkos Levéltár. 17. sz. Erzsébet királyné oklevele. Buda, 1385. jan. 6. (továbbiakban: VaML KFL Tk. Lvt). Az oklevél 1385-ös kiadású, de nyilvánvaló, hogy a polgármester-választásra 1384 tavaszán kerülhetett sor. HORVÁTH-KISS 1963. 68. p. 13 VaML KFL Tk. Lvt. 179. sz. Abschrifften der Rö[mischen] Khay[serlichen] M[ayes]t[äts] Statt Günß allten Freyhaytn. 18-27. p. 14 VaML. KFL: Kőszeg város tanácsa iratai. Acta Miscellanea. Kőszeg, 1568. ápr. 24. (továbbiakban: Act. Misc.)