Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között

des Aussernrath.

15 A „tanács polgárai" és a „külső tanács urai" megjelölés később változott, szakszerűsödött. Kezdetleges és esetleges elnevezések voltak ezek, pedig a jegyző a bécsi egyetemről került ide doctor utriusque képzettséggel, azaz mind a római, mind pedig a kánonjogban jártas ember volt.

16 A reform azonban nem érthető, ha nem mutatjuk be társadalmi környezetét. Aki ismeri Kőszeg 16. századi történetét, annak két dolog nyomban nyilvánvaló: a népesség számának feltűnő gyarapodása, valamint az idegen kereskedő és a helyi kézműipari tőke konfliktusa. Általánosan ismertjelenség volt a 16. századi háborús kereskedelmi konjunktúra. Ehhez Kőszeg is csatlakozott a maga kvótájával, amikor 1547-1580 között az udvartól harmincadkedvezményeket kapott.

17 Erre a kedvezményre csapott rá az a tőkével rendelkező tőzsérek, az „áros emberek" egy része.

18 Minthogy a privilégiumokban biztosított kedvezmények tipikusan kormányzati eszköznek minősültek, elmondható, hogy a város és a tőzsér réteg összefogását az udvar segítette elő. Mint látni fogjuk, ez csak részben vezetett oda, hogy a tőzsérek közül fel is emelkedtek a kőszegi elitbe. Azért, mert a jelenség átmeneti jellege nyilvánvaló volt. Kalmár (Krammer) János, az egyik leghíresebb Kőszegen érdekelt áros ember 1580-ben szedte is a sátorfáját, és Sopronba költözött.

19 O egyébként nemcsak az élőállat-, hanem a posztókereskedelemben is érdekelt volt. A város és így a városi elit társadalmi összetételét egy másik folyamat is meghatározta. Ma már a céhek 16-17. századi történetét is jobban ismerjük. 1531-1647 között mondhatni, hogy a céhes ipar mind szerkezetében, mind pedig nagyságrendjét illetően teljességgel megújult.

20 Volt azonban a helyi céhes iparnak egy gyengesége: az alapanyag-kiszolgáltatottsága. Kőszeg mindenekelőtt agrárterméket vitt ki, de kézműipari nyersanyagot hozott be. A bor-, a gabona-, a sajt-, a méz- és szilvakivitellel szemben posztót, vasat, nyersbőrt, fűszert és selymet hozatott be a délnémet, a morva, az alsó-ausztriai, a stájer és a szlavón piacokról.

21 Hogy a céheknek milyen katalizátorerejük lehetett a 16. század második felében, arra egyértelmű bizonyíték, hogy a polgárfelvételt összekapcsolták a céhtagsággal.

22 A kétkamarás rendszer létrejöttével szinte egy időben, 1569-ben keletkezett az a dokiimentum, amely szerint Kőszegen ekkor, a bírót és háznépét, az egyházi embereket és az alamizsnából élőket kivéve 1413 személyélt.

23 Az 1532. évinagy ostrom utáni népességnövekedés forrása többek között az volt, hogy I. Ferdinánd Kőszeget 15 VaML KFL Act. Misc. „Erstlich In Namen der A[nn]o 1570 sein Verordnete Ambtleut". 16 SZATVERT, 1971. Paul Dauchner neve az 1549. évben beiratkozott hallgatók között található. 17 BARISKA, 1992. 255-263. p. 18 VaML KFL Act. Misc. Kőszeg, 1637. márc. 13. 19 VaML KFL Act. Misc. Sopron, 1580. ápr. 11., valamint Sopron, 1583. nov. 10. 20 BARISKA 2004c. 299-306. p. 21 Uo. 302-303. p. 22 VaML KFL Ülésjegyzőkönyvek 1572-1575., 1576-1582., 1583-1591. polgárfelvételek, valamint 1612-1618. 163-165. p. 23 VaML KFL Act. Misc. Kőszeg, 1559. jún.3. Verzaichnus der Wochenpfenige.