Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között

BARISKA ISTVÁN KŐSZEGI ELIT 1568-1648 KÖZÖTT Előzmények Pár esztendővel ezelőtt kezdődött. Az volt az érzésünk, hogy a városok elitnévsoraival nincs mit tenni, ha a város története lényegében ismeretlen marad. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy nem láttunk eléggé előre, mert nem volt a kezünkben elég hosszú idősor ahhoz, hogy a változások nyilvánvalóvá váljanak. Most úgy érezzük, elérkezett az idő. Az 1568-1648 közötti nyolcvan év sok mindeme magyarázatot ad. Kőszegre vonatkozóan vannak már eredményeink. Közéjük tartozik a város korona-zálogtörténetének összefoglalása.

1 Ilyennek látjuk azt a kísérletet, amelyben Kőszeg etnikai képét vázoltuk fel a 13-16. századra.

2 És ilyen a 14—17. századi kőszegi elitről készült első elemzés is.

3 Van tehát elég okunk arra, hogy derűlátással nézzünk a kőszegi kétkamarás önkormányzat szereplőinek bemutatása elé. Eközben egy kicsit zavarban is vagyunk, hiszen Kőszeg 16-17. századi történetére a kép felvázolásában túl sokat kell önmagunk írásaira hivatkoznunk. Azt mindenképpen előre kell bocsátani, hogy Kőszeg ebben az időszakban Habsburg-zálogon volt. Rajta kívül a városok közül csak Kismarton (és rövid ideig Rohonc) osztozott ebben a sorsban.

4 Ezt a magánjogi és kormányzati szempontból bekövetkezett különállást az 1447. évi regedéi (radkersburgi) fegyverszünet rögzítette.

5 A koronazálog státust végül az 1463. évi bécsújhelyi és soproni, valamint az 1491. évi pozsonyi, dinasztikus szerződések tartósították egészen 1647-ig, a zálogbirtokok visszacsatolásáig.

6 Ezeknek a szerződéseknek azért volt rendkívüli jelentőségük, mert Kőszeget és Kismartont Habsburg kamarai zálogbirtokként (Kammergut) kormányozták.

7 így mindkét város az I. Miksa-féle reformok közvetlen admimsztratív befolyása alá került mind igazgatási, mind pedig törvénykezési, városhatósági és az országrendiség szempontjából. A klasszikus önkormányzati jogok tartalmát így alsó-ausztriai minták határozták meg. Kismarton és Kőszeg országrendisége magyar szempontból 1 BARISKA 2007. 204. p. 2 BARISKA 2004a. 115-122. p. 3 BARISKA 2004b. 225-231. p. 4 ZELFEL 1996. 61-98. p. 5 CHMEL 1837. Waffenstillstand zwischen König Friedrich und den Ungarn, auf Zwey Jahre. Radkersburg, 1447. jún. 1. 102. sz. 238-239. p. 6 ERNST 1987.88-111. p. 7 GMOSER 2002. 392 p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.161-178. p.