Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész

SZENDE KATALIN KUBINYI ANDRÁS, A VÁROSTÖRTÉNÉSZ A magyar várostörténet-írás a 20. század második felében több jelentős egyéni teljesítményt tud felmutatni, habár a történetírásnak ez az ága hazánkban nem vált oly módon önálló diszciplínává, ahogyan Nyugat-Európa számos országában. Nem alakult önálló egyetemi tanszék vagy kutatóintézet a várostörténet művelésére, és jószerével (a Tanulmányok Budapest Múltjából egyes periódusaitól eltekintve) saját folyóirattal sem rendelkezett ez a terület.

1 Mégis, a hazai történettudomány több jeles képviselője tett le az asztalra fontos monográfiákat és tanulmányokat e tárgyban, ki-ki a saját módszertani meggondolásait követve. A középkort illetően - a teljesség igénye nélkül - Bácskai Vera, Fügedi Erik, Makkai László, Székely György és Szűcs Jenő nevét említhetjük. Ha azonban egy olyan meghatározó medievista nevét kell kiemelni, akinek munkásságban a várostörténet a legnagyobb hangsúllyal voltjelen, és akinek munkássága a várostörténet művelésére a legnagyobb hatással volt, feltétlenül Kubinyi András akadémikust (1929-2007) illeti meg az első hely. Az alábbi tanulmány az első kísérlet arra, hogy ezt a gazdag munkásságot - a tanítvány szemével, tehát bevallottan szubjektív válogatásban és talán kissé elfogultan is - áttekintse, főbb eredményeit és módszertani tanulságait összefoglalja. A teljes historiográfiai tárgyilagosság ideje később jön csak el. A várostörténet kiemelkedő, de nem kizárólagos helyet foglalt el Kubinyi András munkásságában. Amint azt két évvel halála előtt, 2005 novemberében a Korall című folyóirat körkérdésére válaszolva bölcs öniróniával kifejtette, pályája első éveiben „eszem ágában sem volt még várostörténésszé válni".

2 Szakmai indulásában sokkal inkább a hivatal- és mtézménytörténetnek, valamint a történeti segédtudományok (genealógia, epigráfia, szfragisztika) tanulmányozásának volt fontos szerepe, és ezeket élete végéig művelte. Több mint fél évszázadot átfogó, termékeny szakmai pályafutása során kiemelkedő szakértője lett a Hunyadi- és Jagelló-kor köz- és közigazgatás-történetének, és a középkori mindennapi élet kutatásának is. Nevéhez fűződik az első és mindmáig egyetlen hazai középkori régészeti tanszék megalapítása, a középkori régészeti oktatás módszertanának és tematikáj ának kidolgozása. Ennek keretében rotációs rendszerben, nyolc félévre osztva adta elő a tudományterület fo tematikus egységeit. Amikor - idestova negyed évszázada - először hallgathattam előadásait, éppen a „városi félév" volt soron. A sokoldalú megközelítés, az alapos tárgyalásmód hamarosan 1 BÁCSKAI 2003. 245-246. p. 2 KUBINYI 2005a. 228. p. 3 KUBINYI-LASZLOVSZKY 1993. 364-368. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.15-38. p.