Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Gábor Gyáni: Parlor and Kitchen: Housing and Domestic Culture in Budapest, 1870-1940 Gábor Gyáni: Identity and the Urban Experience: Fin-de-siecle Budapest Ismerteti: MÁTAY MÓNIKA

GÁBOR GYÁNI Parlor and Kitchen: Housing and Domestic Culture in Budapest, 1870-1940 Budapest, 2002. Central European Press, 281 p. Translated by MIKLÓS BODÓCZKY GÁBOR GYÁNI Identity and the Urban Experience: Fin-de-siècle Budapest Boulder (Colorado) - Wayne (New Jersey) - New York, 2004. Social Science Monographs - Center for Hungarian Studies and Publications, Inc. - Columbia University Press, distrib. (CHSP Hungarian Studies Series no. 5. - East European Mongraphs no. 672.) IX, 271 p. Translated by THOMAS J. DEKORNFELD* Gyáni Gábor izgalmas történetírói feladatra vállalkozik. Azt mondja el az angolul olvasó közönségnek, hogyan jön létre adminisztratív döntések eredményeként és társadalmi-gazdasági erők hatására egy közép-európai metropolisz, Budapest. Dinamikus és átfogó portrét készít a mindennapok forradalmáról, arról, hogyan birkóztak meg az emberek a századfordulón a világukat felforgató, kapcsolataikat átformáló, az élet legapróbb és legintimebb területeire is kiható komplex átalakulással, a modernizációval. Az alább tárgyalt könyvek a zabolátlanul előre törő, az egyszerre lenyűgöző és félelmetes civilizációs folyamat érzékelésének látleletei. A nagyváros minőségileg újfajta életteret jelent. A tömegben megváltozik a kultúra, a kommunikáció, az identitás, a tér, a lakás, a szórakozás és a vásárlás értelme; az életvilág gyakran áttekinthetetlenül bonyolulttá válik. A jóval tempósabb ritmust, folytonosan átalakuló környezetet, változatosságot, gyors karrierlehetőséget, könnyű meggazdagodást, ugyanakkor kudarcot és bukást, korábban ismeretlen elidegenedettség érzést, mint a városi élet velejáróit már a kortársak is felismerik. A 19. századi Párizs, London, New York és természetesen Budapest a felfedezés varázsával vonzza a vállalkozó kedvű, kíváncsi értelmiségieket, művészeket, újságírókat és mindazokat, akik meg akarják érteni a - Henry James kifejezésével élve - különösen örvénylő szörnyeteget, a nagyvárost. A fürkész tekintetű kószálok elszántan kutatják az új, ismeretlen világ természetét. Jegyzettömbjükkel a hónuk alatt indulnak interjúzni, rendőröket kísérnek éjszakai razziára, máskor szenzációt vadászó újságíróként próbálják leleplezni a város „valódi" arcát. A kávéházakba, kaszinókba, operába, színházba, korzóra, vagy a munkástelepekre, nyomornegyedekbe, nyilvánosházakba ellátogatok álmélkodva és megrettenve számolnak be tapasztalataikról. Az elragadtatás erőteljes szkepszissel társul. A korábban soha nem tapasztalt mértékű technikai és tudományos fejlődés vívmányai elsősorban a világvárosokban érzékelhetőek, amelyek mintegy állandósult kiállítási csarnokokként tárják a közönség elé az újdonságokat. Ez a folytonos haladás lenyűgöző, de félelmetes is. A századforduló idejére felerősödik az európai államok * Az angol nyelvű monográfiák két, magyarul korábban megjelent munka fordításai, illetve ezek átszerkesztett, bővített változatai: Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. Budapest, 1995. Városháza. (A továbbiakban: GYÁNI \995.);Az utca és aszalón. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Budapest, 1998. Új Mandátum. (A továbbiakban: GYÁN! 1998.) Az idézeteknél az eredeti szöveget használtam, de az angol változat oldalszámait adtam meg.