Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Brian Ladd: Berlin falai

BRIAN LADD BERLIN FALAI

1 Bevezetés Berlin kísértetjárta város. A huszadik század közepén a berliniek sorscsapások sorozatára tekinthettek vissza: vesztes háború, amely lemondásra és száműzetésbe kényszerítette az ősi dinasztia utolsó uralkodóját; az új köztársaság kudarca; a terror uralta diktatúra, majd e terror rászabadítása Európa többi részére, amit pusztítás, vereség és felosztás formájábanjelentkező megtorlás követett. Az ország (és a főváros) felosztása ma már csak emlék, a Kelet-Berlinben uralkodó rezsimmel együtt. De az emlékek olykor nagy hatalommal bírnak. Természetesen akadnak berliniek, akik inkább felejtenének. Úgy érzik, tíü sokat hallanak Hitlerről, az elenyészett zsidókról és a bűnökről, amelyeket szüleik és nagyszüleik állítólag elkövettek - nem is beszélve Erich Honeckerről, a Stasiról és saját korábbi életükről. Valószínűleg így érez a legtöbb német és a legtöbb berlini, de a felejtés vágyát napról napra meg kell védeniük azokkal a honfitársaikkal szemben, akik ragaszkodnak az emlékezéshez. Az emlékezésre felszólító szavak - a hallgatást és a felejtést sürgető szólamokhoz hasonlóan - lehetetlenné teszik a hallgatás és a felejtés valamennyi formáját, miközben az emlékezést is megnehezítik. Az emlékek gyakran hozzánőnek az események fizikai környezetéhez. Egy-egy hely, egy-egy épület ezért mesélhet olyan sokat. A helyek és épületek formát adnak a város történetének és identitásának. A városok történetét sokféle módon el lehet mondani. A legszokványosabb eljárás a nagypolitika, a magas kultúra meghatározó alakjaira és az őket összekapcsoló eseményekre összpontosít. Berlin a politika és a kultúra terén egyaránt gazdagon meghálálja a figyelmet, függetlenül attól, hogy politikáját Nagy Frigyessel, Bismarckkal, Hitlerrel, Brandttal vagy Honeckerrel társítjuk-e, kultúráját pedig Vilmos császár, Hegel, Einstein, Brecht vagy éppen Goebbels tükrében szemléljük. Vannak történészek, akik a közember életére irányítják figyelmüket: hogyan éltek, dolgoztak, szerettek és szórakoztak a város lakói. Az épületekről és a helyekről szóló könyvekből azonban mintha egy olyan történelem képe bontakozna ki, amiből éppen az emberek maradtak ki. Berlin híres hazajáró kísértetei ugyanakkor szenvedélyes, olykor elmélyült vitákat lobbantottak fel korábban és napjainkban is. Berlin a Fal, a Reichstag, a porosz paloták, Hitler kancelláriájának és a modern építél Ladd, Brian, The Ghosts of Berlin: Confronting German History in Urban Landscape, Chicago-London: The University of Chicago Press, 1997 (Paperback Edition 1998), pp. 1-39., 247-248. © 1997 by The University of Chicago. Engedélyezett utánközlés. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV II. 2007. 359-386. p.