Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Vadas Ferenc: Gázgyárak Bécsben és Budapesten

másik út a kőszéngáz mesterséges előállítása volt, amiért egy Birmingham környéki baráti kör, a Lunar Society tagjai (Cochrane [carl of Dundonald], Cavendish, Priestley) tették a legtöbbet a 18. század végén.

4 Közéjük tartozott William Murdoch (Murdock), a kőszéngázzal történő világítás feltalálója. 1792-ben

5 (esetleg néhány évvel később)

6 kísérleti készülékkel, 1802-ben pedig Boulton és Watt gépgyárának kivilágításával a gyakorlatban valósította meg a gázvilágítást. Az időpontnak az elsőség miatt van jelentősége, ugyanis Philippe Lebon is végzett ilyen irányú kísérleteket, csak nem szénnel, hanem fával (faszénnel). Az 1790-es években konstruált „termolámpá"-ja révén ő is a gázvilágítás feltalálójának tekinthető,

7 így hát ezen a területen is létrejött a korra jellemző angol-francia versengés.

8 Habár az új eljárás nyilvános bemutatásában (1801) Lebon megelőzte Murdochot,

9 az ipari méretű gázgyártás Angliában valósult meg, és a gázvilágítást szigetországi társaságok terjesztették el a kontinensen. Ahhoz, hogy a gázgyártás önálló iparággá váljon, és hogy a gázvilágítás széles körben elterjedhessen, számos műszaki feltételnek kellett teljesülnie, a gáztisztító eljárások kifejlesztésétől a tárolás és a hálózatba továbbítás problémájának megoldásáig. A gázmosót Richard Watson találta föl, majd Sámuel Clegg tökéletesítette.

10 A gáz tárolásának módját Lavosier (1781) nyomán" William Hasledine Pepys alkotta meg 1802-ben,

12 míg a megfelelő világítótest már az 1780-as évek óta rendelkezésre állt: Pierre F. A. Argand eredetileg olajlámpák számára kifejlesztett körégőjét alkalmazták a gázvilágításban is.

13 Az új világítási módot először gyárakban használták, majd 1807-ben először világítottak ki vele utcát Londonban. Ez a gázvilágítás egyik úttörőjének és leghatásosabb népszerűsítőjének, Murdock és Watt riválisának, a német származású Frederick Albert Winsornak (eredetileg Friedrich Albrecht Wintzler/Winzer)

15 a sikere volt, akinek bel- és külföldön működő magántársaságok alapításával később jelentős része lett a gázvilágítás elterjesztésében. Az első nyilvános gázgyárat Clegg hozta létre 1805-ben

16 - mindaddig csak helyi igényt szolgáltak ki elszigetelten működő gázfejlesztő berendezések. Magántársaságok alakultak egy-egy adott terület ellátására, számuk 1829-re csak az Egyesült Királyságban elérte a 200-at.'

7 A találmány rohamosan 4 STEPHEN-LEE 1921-1922. Vol. III. 1257-1262, Vol. IV. 616-617, Vol. XVI. 357-371. p.; BUGGE 1929. 253-273. p. 5 MASON 1956. 310. p.; PARTINGTON 1962. 826. p.; BALÁZS 1996. 316. p. 6 STEPHEN-LEE 1921-1922. Vol. XIII. 1221-1225. p. 7 HOEFER 1859. 105-107. hasáb s Vö. UO. CS HUGHES-RICHARDS 1885. 13-17. p. 9 MASON 1956. 310. p.; PATURI 1991. 139. p. 10 HUGHES-RICHARDS 1885. 18-19, 24. p.; STEPHEN-LEE 1921-1922. Vol. IV. 480-481, vol. XX. 935-938. p., MASON 1956. 310. p.; PARTINGTON 1962. 826. p.; BALÁZS 1996.316-318. p. H HUGHES—RICHARDS 1885. 13, 178. p.; PARTINGTON 1962. 714. p. 12 STEPHEN-LEE 1921-1922. Vol. XV. 811-812. p.; PARTINGTON 1962. 714. p.; PATURI 1991. 166. p. 13 MASON 1956. 311. p.; REBSCHKE 1962. 28. p.; BALÁZS 1996. 318. p. 14 PÁSZTOR 1929. 31. p.; MASON 1956. 310. p.; REBSCHKE 1962. 32. p. is STEPHEN-LEE 1921-1922. Vol. XXI. 675-676. p.; MASON 1956. 310. p. 16 PARTINGTON 1962. 826. p.