Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Vadas Ferenc: Gázgyárak Bécsben és Budapesten

terjedt Európában: Párizsban 1820-ban, a nagyobb német városokban néhány évvel később kezdték bevezetni.

18 A Habsburg-birodalomban 1802-ben jelent meg először az új világítási technika, amikor Zacharias Andreas Winzler bécsi előadásán bemutatta Lebon termolámpáját, és néhány helyiségben gázzal világított.

19 1812-ben Johann Nepomuk Jassnüger a Theresianumban tett újabb próbát.

20 A következő lépésekre egyidőben került sor Bécsben és Pesten. Josef Moser patikatulajdonos 1816-ban gázzal világította meg üzlete kirakatát,

21 míg Tehel Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum Természettárának őre végzett sikeres kísérletet ugyanebben az évben (a múzeum országúti épületének - azaz a végleges Nemzeti Múzeum telkén álló Batthyány-villának - homlokzatát világította meg „angol módra").

22 Utcai gázvilágítással Bécsben elsőként Johann Josef Ritter von Prechtl próbálkozott 1818-ban, őt egy angol mérnök követte 1826-ban.

23 Ugyanebben az évben Pesten Kappel bankár saját házát, néhány kereskedő pedig üzletét világította meg gázzal.

24 Míg az ilyenfajta kezdeményezésekhez elég lehetett az érdeklődés és a lelemény, a rendszeres gázvilágítás létrejöttének feltételei csak lassan teljesültek. Bécsben is elég későn, de még így is évtizedekkel előbb, mint Pesten. A két város összehasonlítása majd' minden területen a császárváros előnyét mutatta, ami a 19. század végére csökkent ugyan, de mindmáig fennáll. Ez alól a közvilágítás sem kivétel. Bécsben 1688-tól létezett utcai világítás (olajlámpákkal),

25 Budán 1777-től, Pesten pedig csak 1790 óta.

26 Bécsben 1779-ben 3445 lámpa volt közterületen, míg számuk Pesten csak 1827-ben érte el az 1500-at.

27 Bécs jóval fejlettebb voltát jellemzi, hogy a gázközvilágítás megvalósítása helyi kezdeményezésekkel kezdődött, míg Pesten a külföldi vállalkozó társaságnak csak egy hasonló másik vállalat lehetett a vetélytársa. A bécsi gázgyártás elkezdése Georg Pfendler gyógyszerész nevéhez fűződik, aki Angliából hozott készüléken állított elő eladásra szánt gázt 1828-tól, majd termékének rossaui üzeméből csővezetéken történő Bécsbejuttatására megalapította az első helybéli gáztársaságot, az Österreichische Gesellschaft zur Beleuchtung mit Gast; a vezeték 1835-ben készült el, az első köztéri gázlámpa 1838-ban lépett működésbe az osztrák fővárosban.

28 A Rossauban létesült első ausztriai gázgyárról semmit sem tudni, a vállalatot röviden ismertető 19. századi helytörténeti munka sem tér ki rá.

29 1830-as évek vége óta 17 HUGHES-RICHARDS 1885. 27. p. i s Uo. és PÁSZTOR 1929. 31. p.; REBSCHKE 1962. 38, 40. p. 19 PARTINGTON 1962. 826. p.; REBSCHKE 1962.31. p.; CZEIKE 1992-1997. 1. Bd. 312. p.; OFFENTHALER 2003. 173. p. 20 CZEIKE 1992-1997. 1. Bd. 312. p.; CSENDES-OPPL 2006. 73. p. 21 OFFENTIIALER 2003. 173. p.; OFFENTHALER 2005. 191. p. 22 KRENNER 1902. 306. p.; PÁSZTOR 1929. 31. p.; GÖMÖRI 2001. 23 CZEIKE 1992-1997. 1. Bd. 312. p.; OFFENTHALER 2003. 173. p.; OFFENTIIALER 2005. 191-192. p. 24 PÁSZTOR 1929. 82. p.; GÖMÖRI-BALOGII-VADAS 1999. 19-20. p. 25 SPRINZL 1938. 1. p.; CZEIKE 1992-1997. 1. Bd. 312. p. 26 PÁSZTOR 1929. 7, 12. p.; GÖMÖRI-BALOGII-VADAS 1999. 9-10. p. 27 SPRINZL 1938. 3. p. és GÖMÖRI-BALOGH-VADAS 1999. 13. p. 2s SPRINZL 1938.4. p.; MEDEK 1984. 7. p.; CZEIKE 1992-1997. 1. Bd. 312,2. Bd. 475. p.; OFFENTIIALER 2003. 174. p.; OFFENTHALER 2005. 192. p.