Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

tatás egy fővárosi pártbizottsági ülésen elhangzott), később azonban, a tervszámok változásával, a végleges lakásépítési tervszámok, normatívák, épületmagasságok, technológiák ismeretében gyakran volt szükség a tervek átdolgozására. A probléma többször is szerepelt vezető párt- és állami szervek napirendjén, határozatok is születtek arra, hogy az OT és az ÉM idejekorán jelölje ki azokat a beruházásokat, amelyek előkészítése meg kell, hogy kezdődjön,

47 de a népgazdasági tervezés rendszerének logikája, az elhúzódó alkufolyamatok nyomán - nem történt lényegi változás. Mennyiségi nyomás A tömeges lakásépítés politikai programja óriási mennyiségi nyomást jelentett a lakásépítéshez szükséges területek kijelölése, a terület-előkészítés megszervezése, illetve a rendezési tervek elkészítése terén. Már a program kezdetekor felmerült a kérdés, hogy a tervezőintézetek mennyire lesznek alkalmasak a megnövekedett feladatok ellátására. Egy ekkor készült jelentés megállapítása szerint a tervezőintézetek - gyakorlattal bíró szakemberek hiánya miatt - kénytelenek „túlzott arányban" alkalmazni közvetlenül az egyetemekről kikerült fiatal mérnököket illetve technikusokat, kevés az érdemi tervezőket közvetlenül kiszolgáló munkatárs (segédtervező, rajzoló stb.), és utóbbiak szakmai képzettsége sem mindig megfelelő, emellett nem megfelelő a tervezőintézetek párt- és minisztériumi irányítása. Külön rendelkezések születtek ezért a tervezés rendszerének fejlesztésérc, pl. elrendelve, hogy az OT és ÉM biztosítsák a cégek kapacitásának egyenletes kihasználását, illetve a tervezők megfelelő anyagi ösztönzését (utóbbiak között a lakáshoz juttatás is szerepelt).

48 Az 1960-as jelentésben felsorolt problémák azonban a vizsgált korszakban végig fennmaradtak, a '70-es évek elején pl. egy a párt-VB elé került jelentés több nagylakótelep területrendezési tervcinek késlekedéséről számol be (Békásmegyer, Kőbánya, Rákospalota) a későn megszületett döntések következményeképpen.

49 A főváros várostervezésért felelős vállalatánál, a BUVÁTI-nál a 15 éves program megindulásától kezdve egyértelműen első számú feladatként szerepelt a lakótelep-tervezés. A BUVÁTI tehermentesítésére külön is születtek javaslatok. így felmerült a kis volumenű munkáknál a tervezésnek a kivitelező cégekhez telepítése, a BUVÁTI-nál 46 BFL XXXV. 1 .a. 4/101. őe. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehajtó Bizottságának ülése 1961. május 29. Az ÉM Pártbizottságának jelentése a Központi Bizottság június 29-i és a Politikai Bizottság szeptemberi határozatának a budapesti lakásépítés terén történt végrehajtásáról. 47 Pl. MOL 288. f. 4/34. őe. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése. Az építőipar feladatai a II. ötéves tervben, különös tekintettel a lakásépítésre. 48 Ld. pl. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a vegyipar fejlesztésétől, az építőipar feladatairól és az ipartelepítés helyzetéről I960, június 29. In: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Budapest, 1973. Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, Kossuth Kiadó452^I63. p. 49 BFL XXXV. 1 .a. 4/347. őe. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehajtó Bizottságának ülése 1970. október 9. A GPO jelentése a IV. ötéves terv lakásépítéshez, a lakásfelújításhoz és karbantartáshoz szükséges kapacitásainak helyzetéről.