Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése
csak a nagyberuházások tervezése, a felújítási és karbantartási munkák helyett kizárólag beruházások tervezése 50 stb., de végül nem került sor ilyen átszervezésekre. (Bár a munka-kihelyezés egyes elemei megvalósultak, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) például foglalkoztatott várostervezőket, akik „előre terveztek" a központi tervezőintézetek helyett, ez okozott is konfliktusokat az érintett tervezők között.) 51 A visszaemlékezések megerősítik, hogy a tömeges lakásépítés időszakában folyamatosan nagy munka-terhelés volt a tervcző-vállalatokon, az elvégzendő munkák mennyiségét gyakorlatilag csak a tervezői kapacitás korlátozta. A vállalatnak (tanácsi intézményként, dc ez igaz volt az állami cégekre is) nem volt önállósága a tervezési feladatok elvállalása tekintetében, „a tervezni valókat a tervezőirodára kiosztották, végső soron szinte utasításképp történt. Szerződések köttettek, de [a munkák] valójában elkerülhetetlenek voltak, csinálni kellett." 32 A kapacitást folyamatos bővítésekkel igyekeztek növelni, a BUVÁTI például a '70-es évek elejére több mint 700 fős vállalattá nőtt. 53 A tervezőszervezetek leterheltsége ezzel együtt sem oldódott (pl. a fővárosi tanács VB egy 197l-es jelentése szerint a tervező szervezetek továbbra sem tudnak lépést tartani az előirányzott lakásszámmal 54 ), csak a tervezési munkák mennyiségének csökkenésével, főként a '80-as években. Minőségi meghatározotíságok Normatívák Az állam, mint a legnagyobb beruházó élt azzal a lehetőségével, hogy részletekbe menően meghatározza az állami erőből építendő lakások, lakótelepek paramétereit, a lakások átlagos beruházási költségeire, lakás-alapterületre, szobaszámra (a II. ötéves terv időszakában 48 m 2 , 1,8 szoba, a III. ötéves terv időszakától kezdődően 53 m 2 , 2 szoba), sőt az északra néző lakások tilalmára, a járulékos és kapcsolódó beruházásokra, alkalmazandó technológiára stb. kiterjedően. Az előírt lakás-paraméterek kialakításában jórészt a rendelkezésre álló költségkeret, a házgyárak üzembe helyezése után pedig mindinkább a technológiai megfontolások voltak elsődlegesek, emellett érzékelhető a törekvés az '50-es évekre jellemző lakásépítési forma, az egyszobás, alacsony komfortfokozatú lakások építésének elkerülésére, egyfajta „államilag elismert" szükségletszint kielégítésére. (A lakás-alapte50 BFL XXIII. 101 .a. A Fővárosi Tanács ülése 1960. március 18. Vita a főváros 1960 évi városfejlesztési tervéről. Vidrányi Árpád hozzászólása. 51 Az MSZMP Központi Bizottságának határozata az építőipar munkájáról, 1964. február 20. In: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1963-1966. Budapest, 1973. Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténcti Intézete, Kossuth Könyvkiadó 48-55. p. 52 Gáspár Tibor. 53 KOVÁCS-UTE 2001. 54 BFL XXXV. 1 ,a 4/354. őc. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehaj tó Bizottságának ülése 1971. február 1. A Fővárosi Tanács Végrehajtó-bizottságának jelentése a IV. ötéves terv lakásépítési és karbantartási programja megvalósításának előkészítéséről.
