Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
rendszeresen cserélődtek. ~ A telep további sorsáról nem sokat tudunk. Annyi bizonyos, hogy az építkezés 1944 folyamán még javában tartott, 144 s valószínű, hogy a részlegesen elkészült házakat csak a második világháború után fejezték be. 1943 júliusában egy másik, kevésbé nagyszabású építési tervet is útjára indítottak. A Fővárosi Közlöny június 1-jei határidővel nyilvános versenytárgyalási hirdetményt tett közzé a III. kerületben, a Hunor utca 20. sz. alatti (18726/15. hrsz., a Körte utca sarkán) telek két, egymástól eltérő típusú, kétemeletes, kislakásos házzal való beépítésének munkálataira. 145 Az építkezéssel kapcsolatban csak arról rendelkezünk adattal, 146 hogy a székesfőváros a munkálatokhoz szükséges építési anyagok tárolására igénybe vette a Hunor utca és a húszas évek végén épített kislakásos bérházak között elterülő park egy részét, amihez az FKT is hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy a 660 m-es területet az építkezés végeztével a korábbi állapotoknak megfelelően helyre kell állítani. 147 Építkezés Magdolnavárosban A kisebb jelentőségű építkezések mellett a székesfőváros ugyanebben az évben újabb nagyszabású lakásépítési akcióval igyekezett javítani Budapest lakáshelyzetén. A fővárosban ekkor, az 1942. évi második félévi adatok tanúsága szerint, 278 üres lakásról tudunk, szemben 15000, a polgármesterhez benyújtott, méltányosnak tekinthető lakásigényléssel. 148 A lakáskeresők számát az is növelte, hogy a hadiipar egyre növekvő munkaerőigénye mind hatalmasabb tömeget vonzott Budapestre. Az új építési programnál irányadó elvként szerepelt, hogy minél rövidebb időn belül a lehető legkisebb ráfordítással minél több olcsó kislakás létesüljön. 149 A szakértők úgy vélték, a legutóbbi akcióban létesült kislakások nem feleltek meg a munkások igénycinek, ezért az újak tervezésekor a lakókonyhák mellé nagyobb szobát kell tervezni. 50 A előterjesztés vitáján sokan nehezményezték a központtól távoli telkeken való elhelyezést, hiszen így a közlekedés további költségeket ró a lakókra. Az ekkor tervbe vett kispesti építkezés helyszíne még közművesítve sem volt. A vita során Paulhelim Ferenc rámutatott arra, hogy az anyagtakarékosság miatt az ideiglenes szabályozások 143 A Hét vezér és Könyves Kálmán úti építkezéshez kirendelt müvezetőség: BFL IV. 1409.c 9491 /1943-1. 144 A Könyves Kálmán úti építkezés kiadásai: BFL IV.1409.C 442/1944-1. 145 Kivonatos versenytárgyalási hirdetmény. Fővárosi Közlöny, 1943. 10. sz. 444. p. 146 Arról, hogy az építkezés végül megvalósult-e, és ha igen, mikor, nem rendelkezünk adattal, viszont egy 1956-os forrás arról emlékezett meg, hogy a Hunor utcában éppen egy 750 lakásos telep létesül, ami lehetett a háború alatti építkezés folytatása. BFL XXIII. 111. 587/III./62/1956. 147 Az FKT hozzájárulása a Hunor utcai építkezés anyagainak tárolásához: BFL IV. 1409.c 33432/1943-11. 148 Előterjesztés a lakáshiány enyhítése céljából a székesfővárosi kislakások építése ügyében. Fővárosi Közlöny. 1942. 52. sz. 1 180. p. 149 Előterjesztés a lakáshiány enyhítése céljából, székesfővárosi kislakások ügyében. Fővárosi Közlöny, 1942. 52. sz. 1180. p. 150 A kislakásépítés problémái és a munkáskérdés a fővárosi közgyűlésen. Népszava, 1942. december 20. 7. p.
