Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

fafödémet és maximálisan két emelet magasságot írnak elő, ilyen épületeket pedig nem is lehet a belsőbb területeken létesíteni. Az elkészült tervek szerint a zárt lépcsőházra kettesével nyíló lakások egy 22,5 m

2-es szobából és egy 13 m

2-es lakókonyhából, WC-ből cs kamrából álltak. A fürdőszobát 6 lakásonként egy közös fürdőhelyiséggel helyettesítették, a lakásokban pedig csak a konyhában elhelyezett vizes blokk szolgált a mosdásra. Láthatjuk, hogy a tervek kialakításakor a nemek elkülönítése érdekében megtartották a lakókonyhát, viszont a kis hálófülke helyett nagyobb szobát alakítottak ki. A 546/1942. kgy. sz. határozat alapján, 1944 májusáig 2900 lakás megépítését tervezték három helyszínen. 6. táblázat. Az 1943-1944-es kislakás-építési program előzetes tervei Terület Épület Lakásszám Építési költség/lakás (P) Megjegyzés XIII. Béke út 2 emeletesek 1.248 18.000 Alápincézett, közös fürdőszobás XIII. Agyag utca Tomori utca 1 emeletesek 224 19.000 Alápincézett, közös fürdőszobás XIII. Újpalotai út - Göncöl utca 1 emeletesek 152 19.000 Alápincézett, közös fürdőszobás Kispest (Vas Gereben utca, Hoffher utca, Katona József utca, Nagykörösi út, Füzér utca) földszintes sorházak 1.050 12.000 négyes ikerház, az 50 hektáros terület Budapest tulajdona Városszéli telep földszintes sorházak 232 12.000 négyes ikerház Összesen 2.906 Forrás: Előterjesztés a lakáshiány enyhítése céljából székesfővárosi kislakások építése ügyében. Fővárosi Közlöny, 1942.52. sz. 1180. p. Az építkezéshez szükséges körülbelül 53 millió pengő előteremtése érdekében a főváros egy úgynevezett Kislakásépítési Alap létesítése mellett döntött. A lakásépítéshez való lakossági hozzájárulás ötlete először 1940-ben került a főváros közgyűlése elé, amikor az aktuális kislakás-építési program megvalósításához kerestek fedezetet. A korszak gazdasági körülményei között megfelelő nagyságú és kamatozású piaci hitel megszerzésével nem lehetett számolni, de még ha hozzá is jutott volna ilyenhez a főváros, a megemelkedett építési költségek következtében akkor sem tudta volna fizetni a törlesztési részleteket a befolyó lakbérekből.