Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Vadas Ferenc: Gázgyárak Bécsben és Budapesten
egy másik vállalat is működött a gázszolgáltatás terén, a Gesellschaft zur Beleuchtung mit k. k. priv. Verbessertem Gas, mely Fünfhausban létesített gyárat. 30 Hamarosan mindkét gyár új tulajdonos kezébe került, mely meghatározó szerepet játszott a következő fél évszázad bécsi gázszolgáltatásában. Az 1824-ben alapított, londoni székhelyű Imperial Continental Gas Association (ICGA) 1842-ben a flinfhausi, 1844-ben a rossaui gázművet szerezte meg, és a következő évtizedekben további hat gyárat létesített Bécsben. 31 Már 1843-ban újjáépült Fünfhaus, 1846-ben elkészült Erdberg, 1856-ban Währing (Oberdöbling közelében), 1860-ban Belvedere (Wieden), 1863-ban Tábor (Zwischenbrücken), 1871-ben Floridsdorf, 1879-ben Baumgartcn (Hüttcldorf) gázgyára. 32 Az angol tőke és technológia birtokában lévő ICGA dominálta ugyan Bécs gázellátását, de monopolizálni nem sokáig tudta; 1855-ben riválisa támadt, az ugyancsak angol érdekeltségű Österreichische Gasbeleuchtiings Aktien-Gesellschaft in Wien, mely ekkortól a gaudenzdorfi, majd 1884-től a wienerbergi gázmüvet is üzemeltette. 33 (Ebbe a vállalatba olvadt be az 1872-ben alapított, rövid életű Wiener Gasindustrie Gesellschaft, 34 ) Ez a felállás azután már nem változott a 19. század végéig. A magyar fővárosban az 1850-es évekig nem épült gázgyár, de gázvilágítás az 1840-es években már létezett: helyben előállított gázzal és csupán néhány kitüntetett helyen (a Pilvax kávéházban vagy a Nemzeti Színházban). 35 Már ekkor több befektetői csoport kezdeményezte a gázvilágítás bevezetését, de a Buda és Pest hatóságával külön-külön folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre; a hamvába holt próbálkozások egyetlen kézzel fogható eredménye Dicscher József 1850-ben készült gázgyár-terve. 36 Pest város végül csak 1855-ben kötött szerződést a Triesztben bejegyzett Általános Osztrák LégszesztársulalXdX, a gázszolgáltatás pedig 1856 karácsonyán kezdődött az előző évben építeni kezdett első gázgyárban termelt világítógázzal. 37 A társaság monopóliumot kapott a közvilágítás minden formájára, ami 1891-ig a villanyvilágítás elterjedését is hátráltatta. Később a társulat újabb gázgyárakat épített (1865-66-ban Budán, 1872-ben Újpesten, az 1880-as-90-es években pedig kettőt is a Ferencvárosban), 38 továbbá törzsgyárát és fiókgázgyárait is többször és jelentős mértékben bővítette, 39 mindez mégsem mérhető a bécsi fejlődéshez. 29 HOFBAUER 1866. 103-105. p. 3Ü KLUSACEK-STIMMER 1978. 29. p.; MEDEK 1984. 7-8. p.; CZEIKE 1992-1997. 1. Bd. 312, 2. Bd. 475. p.; OFFENTIIALER 2003. 174. p.; OITENTHALER 2005. 192. p. 31 Uo. ós CZEIKE 1992-1997. 3. Bd. 305. p. Bővebben: MEDEK 1984. 8-13. p. 32 Alapadataik (némileg eltérő dátumokkal, változó névhasználattal): WINKLER 1873. 276. p.; PAUL 1910. 164. p.; CZEIKE 1974. 492. p.; WAISSENBERGER 1977. 95. p.; SCHLAUER 1989. 71. p.; CZEIKE 1992-1997. 2. Bd. 475, 3. Bd. 305. p. 33 MEDEK 1984. II. p.; SCHLAUER 1989. 71. p.; ROUBAL 1991.; KLUSACEK-STIMMER 1992. 65. p.; CZEIKE 1992-1997. 2. Bd. 475. p.; OFFENTHALER 2003. 174. p.; OFFENTHALER 2005. 192-193. p. 34 WEHDORN 1979. 405. p. 35 PÁSZTOR 1929. 82. p. 36 Uo. 82-86, 88-90 p. és VADAS 2005b. 37 PÁSZTOR 1929. 87-88, 90-93. p.; GÖMÖRI-BALOGH-VADAS 1999. 24-34. p.
