Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
RECENZIÓK - Korner Zsuzsa - Nagy Márta: A városrendezési szabályozások története Magyarországon Ismerteti: CSÁKI TAMÁS
épületek, épületegyüttesek vagy építész-életművek iránt érdeklődő építészettörténészek, de a városi tér használatát, megélését, reprezentációit kutató (város)történészek is általában olyan keretnek tekintik, amelyet kutatásaiknál ugyan figyelembe vesznek, de amelynek önálló történeti elemzését már nem tekintik feladatuknak. Egyes városok tervezésének történetével, városszabályozó intézményeikkel jogszabályalkotásukkal, infrastrukturális fejlődésükkel, az ezekben szerepet játszó jelentősebb személyiségekkel a helyi történetírás ugyan viszonylag gyakran foglalkozik, ezek a tanulmányok azonban tárgyukat csekély kivétellel az adott település határai között szemlélik, nem tartalmaznak összehasonlító vizsgálatokat. Mivel a szerzők egy alig behatárolhatóan kiterjedt, kevéssé kutatott téma gyakorlatilag előzmények nélküli összefoglalására vállalkoztak, méltányolható, hogy erősen le kívánták határolni a tárgyalás alá vont problémák és a felhasznált források körét. E lehatárolások módjai és eszközei azonban sokszor erősen vitathatóak. Korner és Nagy műve témáját elsősorban a városokat szabályozó, rendező, a magántulajdonú ingatlanokat kisajátító hatóság (főként a város, esetenként a központi kormányszervek) szemszögéből tárgyalja. A városok szabályozásában, tervezésében szerepet játszó többi szereplő (tervezők, szakértők, nem hatósági jellegű intézmények, illetve egyes, aktívan fellépő lakossági csoportok) pozíciói, szempontjai viszont kidolgozatlanok maradnak, a „hivatalos", hatósági várostervezés keretein kívül eső törekvések, történések pedig említésre sem kerülnek. A várostervezéssel kapcsolatos diskurzusok - az egykorú szakirodalom és publicisztika feldolgozását, értelmezését is igénylő - elemzésétől egy gyakorlat- és közigazgatás-centrikus feldolgozás ugyan eltekinthet, a hivatalos tervezeteken túlra tekintést azonban, véleményünk szerint, bizonyos esetekben mégsem nélkülözheti. Még a mű behatárolt keretei között is szükséges - és a szakirodalom alapján lehetséges - lett volna például a magyar építészeti avantgárdé 1920-30-as évekbeli várostervezési elképzeléseinek, vagy a 20. századi közigazgatási reformtörekvések és a várostervezés kapcsolódási pontjainak ismertetése. A várostervezés és a városok épített környezetét más szempontok, értékmérők alapján minősítő, szabályozni kívánó műemlékvédelem konfliktusokban bővelkedő viszonyának elemzése is árnyalhatta volna a könyv megközelítésmódját. A tárgyalt mű a városszabályozás fogalmát nemcsak restriktív, de egyben statikus módon is értelmezi, nem mutatja be a diszciplína önállósulásának, kiformálódásának, keretei és eszköztára kialakulásának, bővülésének, illetve szűkülésének a folyamatát. A fentieken túl ehhez az is hozzájárult, hogy a szerzők a városszabályozás fogalmát azonosították a várostervezők által a 20. század első felében birtokolt eszközrendszerrel, és a terület későbbi alakulásának az elemzésével adósok maradtak. E későbbi fejlemények közül a regionális tervezés, a gazdaságtervezés, a természetvédelem vagy a műemlékvédelem szempontjainak a településtervezésbe való beépülése a műben teljesen említés nélkül marad. A „városszabályozás" fogalmának szigorú behatárolásával szemben a mű földrajzi keretei zavaróan meghatározatlanok. A szerzők nem közlik, hogy az elemzéseikhez példákat szolgáltató városok kiválasztását meghatározta-e valamilyen szempontrendszer. Még azt sem tudjuk meg, hogy a válogatás a mai vagy a történeti Magyarország városait vette-e alapul - a műben a mai országhatárainkon kívül eső városok közül mindössze Kassa és Temesvár várostervezésének egy-egy fejezete részesül bővebb elemzésben. A 18. századi, 19. század eleji jelenségekkel foglalkozó fejezetekben a nagyalföldi városok túlsúlya mindenképpen igényelné az eltérő morfológiával, előtörténettel (középkori eredetű településszerkezettel), életmódú lakossággal rendelkező észak- és nyugat-magyarországi, erdélyi városok szabályozási, tervezési gyakorlatának a bővebb bemutatását is.