Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Korner Zsuzsa - Nagy Márta: A városrendezési szabályozások története Magyarországon Ismerteti: CSÁKI TAMÁS

Csekély érzékenységet mutat a könyv a városok és tervezési gyakorlatuk között történetileg fennállt kapcsolatok iránt: az egyes szabályozási feladatok jogintézmények bemutatásakor az egyik vagy másik városban lezajlott akció, elfogadott szabályozás általában a példák sorának egy önmagában álló elemeként kerül említésre. Kevéssé (leginkább a 19. század eleji alföldi városok szabályozása kapcsán) foglalkozik a mű azzal, hogy voltak-e bizonyos típusú, helyzetű városokra jellemző szabályozási feladatok; illetve, hogy az újszerű műszaki vagy jogi eszközök, a várostervezési innováció ismerete hogyan, milyen csatornákon jutott el egyik városból a másikba. Recenziónk elején méltattuk a szerzőknek azt a szakirodalomban újszerűnek számító elhatározását, amellyel az építészettörténet és a városfejlődés mozzanatainak elemzése helyett vizsgálódásukat a szorosabban vett várostervezés történetére összpontosították. Ez az összpontosítás azonban a kelleténél erőteljesebbre sikerült és a témának gyakorlatilag minden értelmező kontextustól megfosztott tárgyalását eredményezte. Egyedül a középső fejezet rendelkezik egy, a korszak városfejlődésének néhány problémáját, illetve a városgazdálkodásnak és a városok infrastrukturális fejlesztésének a várostervezéssel összefüggő egyes kérdéseit vázlatosan taglaló bevezetővel. A várostervezés-történet sajátos kérdései elemzésének hátteréből így jórészt hiányzik az általánosabb várostörténeti-településfÖldrajzi problémák felvázolása, annak bemutatása, hogy milyen tényezők határozták meg, milyen tendenciák jellemezték azokat az urbanizációs folyamatokat, amelyeket a várostervezés szabályozni, irányítani törekedett. Arról, hogy a városrendezési akciók, a részleges vagy általános rendezési tervek milyen tágabb városfejlesztési programnak képezték részét, egyedül a szombathelyi polgármester, Éhen Gyula által a századfordulón kezdeményezett munkálatok kapcsán olvashatunk, pedig a budapesti vagy a kecskeméti tervek értelmezését is segítené Bárczy István vagy Kada Elek várospolitikájának legalább néhány mondatos bemutatása. A szerzők a várostervezés hazai történetét jórészt önmagában szemlélik, alig törekednek a nemzetközi kontextus felvázolására, a magyarországi tervezést, jogalkotást ért külső hatások elemzésére. Ahol ezt mégis megkísérlik, az többnyire félreérthető vagy megalapozatlan állításokat eredményez. Jellemző példa erre Camillo Sitte, a 19. századvégi bécsi várostervező magyarországi hatásának értékelése. Sitte a nevét a művészi, festői várostervezési irányzat atyjaként közismertté tevő Städte-bau nach seinen künstlerischen Grundsätzen című 1889-es könyvében néhány bekezdés erejéig ugyan valóban kitér a városterv alapjául szolgáló program kidolgozásának szükségességére; a szerzőknek az a minden hivatkozás nélkül tett kijelentése, hogy a tervező magyaroszági hatásának „jelentősége abban van", hogy „nézeteinek elterjedése segítette a [városfejlesztési] program készítését elrendelő 1937-es városrendezési törvény megalkotását" (58. p.), azonban olyan merész és a szakirodalomhoz képest újszerű állítás, amely részletes bizonyítást igényelne. Korner Zsuzsa és Nagy Márta műve tehát az igen tág témaválasztáshoz egy szűkre szabott, de nem teljesen világosan definiált fogalmi és földrajzi kereteket, illetve igen halványan felvázolt történeti kontextust rendelt hozzá. Ezt a szerencsésnek nem nevezhető párosítást a világos szerkezet, a változatos és gondos forráshasználat valamint a módszertani következetesség még ellensúlyozhatná, ezek révén a hazai várostervezés-történet problémáinak egy jól behatárolt köre még értékes feldolgozáshoz juthatna. Sajnos azonban, ezek az erények nem jellemzik a müvet. A bevezetőben ígértekkel (8. p.) ellentétben a kötet fejezetbeosztását nem szigorúan a köztörténet jelentős évszámai jelölik ki. A hannadik fejezet ugyanis 1937-től, az első hazai városrendezési törvény elfogadásának évétől a rendszerváltás utánig terjedő időszak problémái-