Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
RECENZIÓK - Arturo Almandoz Marte (szerk.): Planning Latin America's Capital Cities, 1850-1950 Ismerteti: Baics GERGELY - LEE MINKYUNG
dig a századforduló táján a város népességének jó kétharmada Európában született.* Lima modernizációjáról szólva Gabriel Ramón emlékeztet ugyan arra, hogy a Párizsból importált városépítészeti minták és a perui főváros társadalmi valósága még köszönőviszonyban sem álltak egymással, tanulmánya e disszonancia kiemelésénél mélyebbre mégsem hatol. Carol McMichael Reese a „neighborhood" (szomszédság) fogalmát teszi meg Mexikóvárosról szóló cikke alapkategóriájának, hogy a városi tér osztálytagozódását érzékletesebben írja le. A városi térhasználat problémája azonban az ő figyelmét is elkerüli; pedig említésre méltó, hogy a helyi Champs-Elysées, a Paseo de la Reforma használata az őslakosságot diszkrimináló öltözékhez volt kötve. Üdítő kivétel Florencia Quesada San Jóséról írott cikke, mely az épített környezetről mint társadalmilag konstruált városi térről beszél. A szerző nemcsak azt feszegeti, hogy San José hogyan nyerte el európaias arculatát, hanem arra is rávilágít, hogy a modern városi tér mely társadalmi csoportoknak, és milyen értékeket közvetítve épült fel. Egy sor tanulmány mutat rá arra is, hogy a modern latin amerikai városépítészetre a francián kívül számos más európai, mindenekelőtt német, olasz, továbbá Havanna esetében, mint Roberto Segre írja, az Ildefonso Cerdá nevével fémjelzett barcelonai hagyomány is hatott. Különösen Santiago példája érzékelteti, hogy Almandoz frankofón szemlélete túlságosan sematikus. E hibát sajnos csak az egyes városok szintjén sikerült orvosolni. A Havannáról és a Lorenzo Gonzalez Casas által Caracasról írt fejezeteket olvasva felmerül az a kérdés is, hogy vajon az észak-amerikai városépítészet korai hatása tényleg csak e két városra korlátozódott volna? Az esettanulmányokra épülő szerkezet legfőbb hátránya mégis az, hogy az Európa és Latin-Amerika közti reláció privilegizálása homályban hagyja a régión belüli kapcsolatokat. Pedig a helyi elit gyakran kölcsönzött városépítészeti modelleket más latin-amerikai városoktól is! Santiago pl. először Buenos Airestől tanult, Rio Buenos Airest és Montevideót tekintette modellnek, míg Lima az előbbiek mellett a Rióban történt reformokra is odafigyelt. Végül, érdemes szót ejteni néhány technikai kérdésről is. A borsos árért cserébe, az olvasó egy szakmailag megbízható, igényes könyvet kap a kezébe. A kötetbe azonban így is csúsztak szerkesztési hibák. A kiadó felelőssége, hogy a nem anyanyelvű szerzők által írt szövegek angolsága itt-ott akadozó, nehezen érthető. Az európai és amerikai várostörténet irodalmában tájékozott olvasó figyelmét az sem kerülheti el, hogy a tanulmányok hivatkozásai, mindenekelőtt ami a kritikai, elméleti tárgyú műveket illeti, néhol hiányosak. A szerkesztői bevezetők és az esettanulmányok közti elméleti disszonanciát részben ez is magyarázhatja. A történész szemével nézve, a nagyrészt építészet és urbanisztika tanszéken oktató szerzők forráskezelése is hagy némi kívánnivalót maga után. Bosszantó, hogy pl. a kötetben publikált gazdag térkép- és fényképanyag mint illusztráció, nem pedig mint forrásanyag kerül felhasználásra. Minden kritikánk ellenére a Planning Latin America 's Capital Cities színvonalas könyv. Hiánypótló jellegénél fogva a nemzetközi városépítészeti szakirodalom jelentős állomása. A sorozat folytatása örvendetes, amennyiben lehetőséget nyújt a várostörténet túlnyomórészt európai és amerikai művelőinek, hogy szemléletükbe, szakmailag hiteles módon, kevésbé ismert régiókat is bevonjanak. A magyar várostörténet-írás figyelmére azért is érdemes e könyv, mert a latin amerikai kontextus megismerése számos analógiát kínál a közép- és kelet-európai város* BAILY, SAMUEL L.: Immigrants in the Lands of Promise: Italians in Buenos Aires and New York City, 1870-1914. Ithaca (N.Y.), 1999. Cornell University Press (Cornell Studies in Comparative History). ** PICCATO, PABLO: City of Suspects: Crime in Mexico City, 1900-1931. Durham, 2001. Duke University Press.
