Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16—17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség I-II. köt. Ismerteti: SZENDE KATALIN

valamint Johanna Theresia Harrach idejéből származó, a Harrach palota berendezéseire, fenntartására vonatkozó inventáriumok, számlák, illetve a háztartásvezetéssel, orvosi költségekkel kapcsolatos fizetési jegyzékek közzététele. A forrásjegyzéket követően a kötetet egy 663 tételes, mind Bécs várostörténetének kutatását, mind a kötetben jelzett kora újkori család- és társadalomtörténeti vizsgálatokat kitűnően bemutató bibliográfia zárja. Az itt nem említett társadalom-, család- és orvostörténeti vonatkozások mellett a kötet kitűnően példázza, hogy szerencsés forrásadottságok révén a mindennapi életre vonatkozó információkat tartalmazó gazdag főnemesi családi levelezések, más a gazdálkodásra, birtok- és tulajdonjogra vonatkozó források bevonásával (pl. inventáriumok, számadások) mennyire alkalmasak lehetnek egy, az adott család számára is rezidenciaként szolgáló város - olykor rejtett mikrostruktúrákat is feltáró - szubjektív bemutatására. Dominkovits Péter H. NÉMETH ISTVÁN Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség I—II. köt. Budapest, 2004. Gondolat - Magyar Országos Levéltár, (Doktori mestermunkák) 528 + 394 p. „Mi alkotta a felső-magyarországi városok érdekvédelmi szövetségének alappilléreit? Mire épült a városok politikája? Mi tette lehetővé, hogy eleinte látható eredménnyel védték érdekeiket a hagyományosan erős nemesi renddel szemben?" Továbbá: „Miért kényszerültek még az olyan mezővárosok is Kassa és a felső-magyarországi városok céhszövetsége alá rendelni magukat, amelyek korábban szembekerültek a szabad királyi városokkal? Milyen előnyök származtak abból, hogy szinte az összes felső-magyarországi oppidum a céhszövetség hatóköre alá került?" Végül, de nem utolsósorban: „Melyik társadalmi csoport érdekeit képviselte a városszövetség politikája?" és vajon „volt-e szorosabb kapcsolat, közös érdekvédelem a »kiralyi városhálózat« tagjai között? Ha volt, miben nyilvánult meg és milyen témaköröket ölelt át?" Mindezekre, és még egy sereg más ide kapcsolódó kérdésre választ kap az, aki végigolvassa H. Németh István kétkötetes monográfiáját. A mű a szerző 2001-ben megvédett doktori disszertációján alapul, és a legjobb értekezések közreadására létrehozott sorozatban jelent meg. Bízvást állíthatjuk azonban, hogy sokkal több egy jól sikerült disszertációnál. És itt nem is elsősorban a terjedelmi szempontokra gondolok (a két kötet együtt majdnem 1000 oldalt tesz ki, amelyből csaknem 800 jut a főszövegre), hanem a feldolgozott téma sokrétűségére, és az ehhez felhasznált forrásanyag gazdagságára. A három fő tartalmi egység, amelyeket az alábbiakban ismertetek, akár három önálló értekezésként is megállná a helyét, együttesen pedig Magyarország kora újkori várostörténetének egyik megkerülhetetlen alapmunkáját képezik. A két kötetben a Kassa vezetésével a 15. század elején körvonalazódott és a 18. század közepéig létezett felső-magyarországi városszövetség működésének sok szempontból változó kereteivel és tevékenységével ismerkedhetünk meg. A szövetség alapja - a térbeli közelség