Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Susanne Claudine Pils: Schreiben über Stadt. Das Wien der Johanna Theresia Harrach 1639-1716 Ismerteti: DOMINKOVITS PÉTER

(konyha), a reprezentáció és a privátszféra (intimszféra) helyeiről. Ugyanakkor jelezni kell, hogy a gazdag forrásanyag nem csak a város története és a városi térhasználat szubjektív jellegű bemutatására ad lehetőséget, így Pils könyve nemcsak egy Bécs belvárosi palota funkcionális térhasználatát differenciáltan bemutató esettanulmány, hanem egy arisztokrata asszony életútja is kirajzolódik belőle. E modern nőtörténeti biográfia az egykorú források gazdag megszólaltatásával mind a társadalomtörténeti alapú orvostörténet, mind pedig a nemek történetének kutatói számára is sok értékes információt nyújt. Ezek közül a továbbiakban természetesen a várostörténeti elemzési lehetőségekre szeretném felhívni a figyelmet. A kötet két főszereplője, Johanna Theresia Harrach és a 17. század második felének császárvárosa. De ki is ez az asszony? Johanna Theresia és férje az udvari arisztokrácia elitjéhez tartozott. Az 1639-ben született Johanna Theresia apja, Johann Maximilian Graf Lamberg, egyike a Habsburg diplomáciai testületben szolgáló osztrák főrendeknek. Német birodalmi követi megbízásait követően (pl. részt vett a harminc éves háború béketárgyalásaiban) 1653-1660 között mint később veje - Madridban, a spanyol udvarban teljesített szolgálatot. Az anya életpályája a jelentős családi megrázkódtatások ellenére is szerencsésen alakult. Az evangélikusnak született Judith Rebecca Eleonóra Freiin von Würben szaunázása szempontjából a Fehérhegyet követő megtorlás által érintett cseh protestáns arisztokráciához tartozott. Judith apa, Georg Wrbna [Würben] részt vett a cseh felkelésben, először halálra ítélték, majd kegyelemből életfogytig (1625-ig) tartó börtönbüntetést kapott. Halála után a javak visszaszerzése érdekében az anya katolizált, Judith Rebecca Eleonóra pedig császárnői udvarhölgy lett. A felekezetváltás, az udvari katolikus elitbe történő sikeres integrálódás jeleként értelmezhetjük, hogy férje a katolikus udvari arisztokráciából került ki. Az 1639-ben született Johanna Theresia Harrach iskoláztatása kevéssé ismert. III. Ferdinánd Mária Anna nevű leánya mellett volt udvarhölgy, majd apja szolgálati megbízatása révén a spanyol udvarba került. Ott ismerkedett megjövendő férjével, az 1636-ban Prágában született, és szülei korai halála miatt nagybátyja, Ernst Adalbert Harrach kardinális nevelte Ferdinand Bonaventura Harrach-hal. A fiatal gr. Hamich egy hosszas, 1655-1658 során végbement, németföldi, itáliai, franciaországi kavaliertours után jutott el a spanyol udvarba. Ott ismerkedtek meg, és 1660-ban összeházasodtak. Madridból 1662-ben tértek vissza Bécsbe, ahol az első két gyerek (1662: Kari, 1664: Maria Josepha) született. A férj 1665-ben I. Lipót diplomatájaként innen indult madridi szolgálatára, míg a harmadik gyerekkel terhes felesége állapota miatt időlegesen Bécsben maradt. Az asszony napi feljegyzései innen kezdődnek. (Az első sorozat: 1665. júl. 11 - dec. 23. közötti). Az 1660-as évek második és az 1670-es évek első felében a család Madridban élt, ahol a házaspárnak még további hat gyermeke született - akik közül két fiú kicsi korban, egy születés után elhalálozott. 1676 szeptemberében a férj hazaküldte feleségét (akkor már öt gyerekkel), aki kísérőivel a kontinenset átutazva két hónap alatt ért Bécsbe. Ott még egy esztendeig várt férjére, aki a diplomáciai szolgálatban az udvar egyik fontos személye lett. A férj informálására készült napi feljegyzések második sorozata, amely a várakozás időszakában keletkezett (1676. nov. 27 - 1677. nov. 5.) az egyéni fejlődést, tapasztalatszerzést, a személyiségen belüli változásokat is jelzi: a két időszak feljegyzései között is jelentős tartalmi, „formai" különbségek jelennek meg. Az asszony az első időszakban viszonylag keveset ír a politikáról (de családja helyzetére is emlékezve szól a konvertita karriekerkől, pl. Dorothea Elisabeth von Sinzendorf és Victor von Althan esetéről), de leginkább a városi mindennapokat rögzíti (milyen útvonalon, mely templomot látogatták meg). A második szakaszban a politikai intrikák, udvari pletykák rögzítése jóval nagyobb mérvű (természetesen a két időszak nyelvi stílusa, ortográfiája is sokat változott.)