Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

MŰHELY - Baics Gergely: Várostörténet az amerikai Társadalomtudományi Történeti Társaság 31. konferenciáján

lek módszertani kérdéseket feszegettek, pl. a térinformatika alkalmazhatóságát a makro- és mikro-szintü várostörténeti vizsgálatokban, vagy a városföldrajz és levéltári kutatás kapcsolatát. Megint mások tágabb teret engedtek a régiókon átívelő összehasonlításnak: említésre méltó a katasztrófák várostörténeti jelentőségét, vagy a város épített környezetének lepusztulását vizsgáló panelek. A modern kori várostörténet dominanciáját azonban csak egy, a kora újkori európai városok közszolgáltatásait elemző előadássorozat törte meg. Nagy szerepet kapott a város szekcióban a könyvkritikai sorozat; a könyvek kiválogatása pedig egészen remekül sikerült. A várostörténet legjobb hagyományait tükrözte az előadások interdiszciplináris jellege. Az SSHA város szekciójában szinte kivétel nélkül a társadalomtudományok összessége képviseltette magát. Emellett a szervezőknek sikerült a panelek témáit úgy meghatározni, hogy azok egyszerre voltak színesek és koherensek. Általában elmondható: a panelek előadói, még ha eltérő diszciplínákat és módszertani szemléletet képviseltek is, egymásra reflektáló előadásaikkal tartalmas szakmai vitákat generáltak. A város szekció programjának legnagyobb pozitívuma éppen a sokszínűségben rejlett: előadó, kritikus és hallgatóság egyaránt otthonosan mozgott a társadalomtudományok széles palettáján. A szekció legizgalmasabb vitái véleményem szerint azonban nem is a paneleken, hanem a könyvkritikai sorozatban hangzottak el. Nagy érdeklődést váltott ki Ira Katznelson When Affrimative Action Was White, illetve Michael Katz és Mike Stern One Nation Divisible című új könyve." E két könyv egyike sem kifejezetten várostörténeti mű, Katznelson a 20. századi amerikai szociálpolitika diszkriminatív természetét vizsgálja, míg Katz és Stern az amerikai társadalmi egyenlőtlenségek népszámlásokon alapuló, a huszadik század egészét átfogó elemzésére vállalkozik. A várostörténet nem explicite, hanem a társadalomtörténeti szintézis integráns részeként jelenik meg c müvekben. A könyvek vitája során is érzékelhető volt, hogy a város mára a társadalomtörténet megkerülhetetlen szempontja, ami a várostörténet sikerének kétségtelen bizonyítéka. Az is igaz, hogy a várostörténet önálló szempontjai e művekben háttérbe szorulnak. A könyvkritikai sorozat szervezői ezt azzal ellensúlyozták, hogy a vitára bocsátott másik négy munka - két esettanulmány, illetve két szintézis, köztük a nagyszabású Encyclopedia of American Urban History — közvetlenül az amerikai várostörténet dinamikus hagyományaihoz kapcsolódtak.

3 Ugyanakkor a társadalomtudományok térhódítása a szekcióban esetenként a történeti szemlélet kárára ment. Az előadások döntő többsége a modern, azon belül is a jelenkori város problémáira koncentrált. Ez önmagában még nem volna probléma. A jelenközpontúság ugyanakkor egyes előadásoknál a vizsgált folyamatok időbeliségének figyelmen kívül hagyását vonta maga után, ami már az interdiszciplinaritás határait jelzi egy történeti konferencián. Természetesen nem a diszciplínák körének szűkí2 KATZNELSON 2005.; KATZ-STERN 2006. 3 GOLDFIELD 2006.; BRUEGMANN 2005.; GROSS 2006.; MIXON 2005.