Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

MŰHELY - Baics Gergely: Várostörténet az amerikai Társadalomtudományi Történeti Társaság 31. konferenciáján

tése mellett érvelek. A panelek megszervezésekor azonban fontos volna a történeti szemlélet tudatosabb érvényesítése. A legkézenfekvőbb megoldásnak a régiók palettájának bővítése tűnik, ami vélhetőleg az előadások kronológiai kereteit is tágabbra nyitná. Míg ugyanis a szekció példamutató nyitottságot mutat a humán- és társadalomtudományok felé, addig az előadások többsége továbbra is túlságosan Amerika központú. Az is igaz, hogy a várostörténeti témájú panelek közül a legérdekesebbek nem is mindig a város szekció berkein belül szerveződtek. Csak szemelgetve a kínálatból: a történeti földrajz szekció 19. századi városépítészettel foglalkozó panelje két örökzöld témára, Haussmann Párizsára és Cerdá Barcelonájára koncentrált. A migráció és bevándorlás szekció egy több panelen átnyúló előadássorozatot szentelt a peremvárosi (suburbs) bevándorló-negyedek vizsgálatának az USA déli, középnyugati és nyugati régióiban. A közgazdaságtudomány szekció háztartások döntéshozatali mechanizmusait elemző előadásai ugyancsak városközpontúak voltak, továbbá érdekes előadások hangzottak el Lisszabonról és Charlestonról a 18. századi merkantilizmust vizsgáló panelben. A nőtörténet és gender szekció egy teljes panelt szentelt Chicago etnikai alapú feminista szervezeteinek 1890 és 1940 között, illetve megvitatta a Minneapolis-St. Paul ikervárosok homoszexualitás-történctét feldolgozó könyv tervezetét. Hasonlóképpen, a faj és etnikum szekcióban a chicagói fekete reneszánsz és női aktivizmus kapcsolatát vizsgáló új munka került górcső alá.

4 A bűnözés és igazságügy szekciónak a szexualitás állami szabályozásával foglalkozó panelje New Yorkra és Montrealra koncentrált; már csak a forrásadottságok miatt is városközpontú volt e szekció a koldulás és a hajléktalanság kérdését vizsgáló panelje, illetve a család és népességtudomány szekciónak a szegény nők és gyerekeik túlélési esélyeit elemző előadásai. A történeti folyamatok vizsgálata a városban önmagában persze még nem tekinthető várostörténetnek. Mikor pl. a közgazdász Trevon Logan egy városi lakosokat tartalmazó adatbázis alapján a háztartások fogyasztásának nagyságrendi megtakarításait elemzi 1888 és 1935 között, a város kérdése másodlagos a számára. A várostörténész szempontjából ugyanakkor a fogyasztási szokások gazdaságtörténeti elemzése elengedhetetlen a modern városi társadalom tanulmányozásához. Ilyen értelemben tehát inkább várostörténeti relevanciáról érdemes beszélni az előbb felsorolt panelek egy része kapcsán. Az SSHA konferenciái már csak ezért is stimulálóak: számtalan új problémát, elemzési szempontot kínálnak a hagyományosan módszertani szintézisre hajló várostörténészek számára. Az SSHA 2006-os konferenciájának legmaradandóbb tapasztalata éppen e sokszínűség volt. A konferencia meggyőzően demonstrálta a társadalomtudományos történetírás, azon belül is a várostörténet dinamikus hagyományait. A várostörténet nyitottsága a társadalomtudományok felé ugyanakkor ellentmondásokat is rejt magában. Üdvözlendő, hogy a város szempontja a társadalomtörténeti szintézis megkerül4 KNUPFER 2006.