Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
MŰHELY - Szabó András Péter: Budapest középkori történetének nürnbergi forrásairól. Rövid kutatási beszámoló
adott szempontból feldolgozó 19. századi tematikus repertóriumok. Az iratanyagban történő tájékozódás meglehetősen nehézkes, mert sem a város iratképző tevékenységéről nem született még összefoglalás, sem a fondról nem készült részletes ismertető leltár." 1 A tájékozódás egyetlen eszköze egy, a teljes levéltár fondjait felsoroló gépelt jegyzék, amely azonban a sorozatok címén és évkorén túl nem tartalmaz érdemi információt. A kéziratos (17-19. századi) segédkönyvek változó mélységben tárják fel a forrásanyagot, a legrészletesebbek (darabszintüek) az ún. A-E Laden sorozatok repertóriumai. Modern segédkönyvek csak néhány esetben állnak rendelkezésre. Némi segítséget jelent, hogy a 19. század folyamán (vsz. döntően a repertóriumok szövegére alapozva) a teljes állami levéltár anyagáról készítettek egy hely- és személyneveket tartalmazó, természetesen befejezetlen cédulakatalógust. A következő sorozatokban sikerült a középkori Budára (és Pestre) vonatkozó forrásokat találni: Rep. 6 La Briefbücher des inneren Rais - A város 42 (valójában 34) tagú belső tanácsának kimenő levelezését tartalmazó másolati könyvek, a 15. század közepétől minden kötet végén keresztnevek és részben helynevek szerinti, modern szempontból megbízhatatlan személynévmutatóval. A gépelt raktári jegyzek mellett kutatásának legfontosabb segédeszköze egy meglehetősen jó, hely- és családnevekre készített 19. századi cédulakatalógus, amely egészen 1575-ig, a 191. kötetig feldolgozza a levelek teljes szövegét. A sorozat jelenleg állományvédelmi okokból csak mikrofilmen, mégpedig negatív felvételeken áll a kutatók rendelkezésre. A levelcskönyvek jelentik Nürnberg külkapcsolatainak cs kereskedelmének egyik legfontosabb forrását, így nem okoz meglepetést, hogy Magyarország középkori történetéhez is nagyon sok adatot találunk. A magyarországi városok közül pedig Buda szerepel a leggyakrabban, mint a város kiemelt közép-kelet-európai kereskedelmi partnerc. A város először 1410-ben jelenik meg a levelezésben, és a Jagelló-korban megélénkült kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően a 15-16. század fordulóján majd minden évben találunk Budára vonatkozó levelet. A tanácsnak címzett levelek mellett olyanok is előkerülnek, amelyeket (nürnbergi származású) budai polgároknak küldtek a legkülönbözőbb ügyekben. Sajnos a bejövő levelezés szinte teljesen megsemmisült, és így a levelcskönyvckből kirajzolódó kép óhatatlanul féloldalas marad. Rep. 60.a. Verlässe des Inneren Rats (Ratsverlässe) - A város belső tanácsának határozatairól készített, általában igen rövid feljegyzések, amelyeket a jegyző az ülésekkel egyidejűleg fraktúr füzetekbe vezetett. A húsvét utáni héten kezdődő hivatali év minden egyes, egy-egy polgármester-páros nevével fémjelzett 28 napos hivatali periódusában („Frage" - évente tizenhárom) egy ilyen füzet született, amelyet alcímként az ülések dátuma tagol. Az első ilyen füzet az 1449-es évből maradt fenn. Az 1449-1450 és 1452-1471 közötti időszak anyaga márkiadásra került, ám a későbbiek közlése meg 5 A levéltár honlapján találunk egy egészen vázlatos áttekintést, amelynek szövege megegyezik a helyszínen kapható füzetkéévcl: www.gda.bayern.de/archive/nuernbcrg/105.php# 1
