Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
MŰHELY - Szabó András Péter: Budapest középkori történetének nürnbergi forrásairól. Rövid kutatási beszámoló
csak tervként létezik. 6 Komoly nehézséget jelent, hogy egészen az 1503/1504-es hivatali év lezárultáig a füzetek végén nem találunk mutatót, és a későbbiekben sem oldódik meg minden probléma, mert a leveleskönyvekhez hasonlóan itt is nehezen kibogozható a mutatózás rendszere. A sebtében készített feljegyzések nem ritkán nehezen olvashatóak, értelmük a lakonikus tömörség miatt sokszor csak más források ismeretében fejthető meg. Minden egyes határozat alatt szerepel azon két tanácstag neve, akiket referensként megbíztak annak végrehajtásával. A sorozat csak mikrofilmen kutatható. A füzetekből a fontosabbnak ítélt határozatokat időről időre kötetekbe vezették át (Rep. 60.b. Raisbücher) és a füzetben „x"-el jelezték, hogy ezeket a tanács könyvébe bemásolták. 7 Egy ilyen másolati könyv hozzávetőleg öt év határozatait tartalmazza. Előnye, hogy jobban olvasható, mint a füzetek, és régebbi időszakra nyúlik vissza. Már az 1400-1415 közötti időszak kötetei is rendelkezésünkre állnak, majd 1441 áprilisától a másolati könyvek vezetésének 1618-as beszüntetéséig szinte teljes az alsorozat. Olykor a határozatok szövege is bővebb, mint az eredetiben, egy-egy ügy összefoglalását adja, segítve ezzel az értelmezést. Használata szempontjából könnyebbséget jelent, hogy ezek a kötetek kezdettől rendelkeznek névmutatóval. Értékes kiegészítője lehetne a fenti határozatoknak a Rep. 60.d. ,, Verlässe der Herrn Alleren " illetve Rep. 60. e. „Geheime Verlässe der Herrn Altern" sorozat is. Mindkettő a város hét tagú „kormányának" határozatait tartalmazza. Míg az előbbi Nürnberg diplomáciatörténetének legfontosabb forrása, addig az utóbbi a városon belüli bizalmas természetű ügyek gyűjteménye. Ezeket azonban csak a 16. század közepén (1543-ban illetve 1549-ben), tehát vizsgált korszakunk után kezdték el írni. Rep. 54. Stadtrechnungen - A város számadáskönyvei. Az évente vezetett részletes számadáskönyveken (Die Kleinen Register) kívül időről időre nagyméretű, kivonatos számadáskönyveket is készítettek (Die Großen Register), amelyek több évtized anyagát ölelik fel. 1617-től a két kötetsorozat összeolvadt. Sajnos a 19. századi selejtezések során a részletes számadáskönyvek nagy részét megsemmisítették, jó, ha minden tizedik maradt ránk, ezért általában kénytelenek vagyunk a „Die Großen Regisler" hatalmas köteteire hagyatkozni. Magyar, illetve részben budai vonatkozással bírnak a város által küldött követségek költségei, illetve azok a tiszteleti ajándékok, amelyeket a városba látogató méltóságoknak (pl. 1483-ban János címzetes esztergomi érseknek) nyújtottak át, illetve a látogatásokhoz kapcsolódó járulékos költségek. 8 A követségekre vonatkozó legrészletesebb adatokat azonban nem itt, hanem a számadá6 Die Nürnberger Ratsvcrlässc I. (1449-1450). (STAHL 1983.) ill. Die Nürnberger Ratsverlässe II. ( 1452-1471 ). (SCHIEBER 1995.) Érdemes még megemlíteni Theodor Hampe 20. század eleji forráskiadványát is, amelyben 1618-ig kigyűjtötte a művészettörténeti vonatkozású tanácsi határozatokat: HAMPE 1904. 7 A kötetek tapasztalataink szerint a fűzetekben szereplő határozatok legalább 70%-át tartalmazzák. Néhány esetben azonban hiába szerepel „x" a határozat mellett, a városi könyvekben a bejegyzést nem találjuk. 8 Ezeket általában Johannes Müller 17. századi városi jegyző nagy történeti összefoglalásában is megtaláljuk, aki művét szigorúan a levéltári források alapján készítette el, és sűrűn forgatta a számadáskönyveket is. A munka vonatkozó kötete: MÜLLER 2002.
