Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Katona Csaba: „Ó, tovább kellett volna Önnek Pesten maradni!"

jelölt is akadt, köztük olyanok is, akik Etelka szívét is erősen megdobogtatták. Ezek közül leginkább Szekrényessy József ügyvéd, Andrássy György, majd Széchenyi István gróf korábbi joggyakornoka, a Pesti Lovaregylet és a Nemzeti Casino első titkára (utóbbi intézménynek levéltárnoka is) váltott ki heves érzelmeket a lányból, ám a fiatal ügyvéd nem volt szalonképes az édesanya számára. Az ellentétes érzések és szándékok tragikus módon oldódtak fel: a füredi nyaralásnak véget vetett az édesanya váratlan halála, Etelka pedig 1842-ben férjhez ment Szekrényessy Józsefhez. Pesten a fiatal házaspár „nagy házat" tartott, szalonjuk népszerű volt a műveltebb társaság körében: házuk, az ún. Szekrényessy-ház a pesti Úri utca (ma: Petőfi Sándor utca) 7. szám alatt volt

4

' Szekrényessy később felhagyott ügyvédi hivatásával, az 1850-es években a Margitszigetet és a Császárfürdőt, az 1870-es években a Rudas, majd a bodajki (Fejér megye) fürdőt bérelte. Etelkával kötött házasságából kilenc gyermek született,

42 ezek egyike volt Szekrényessy Kálmán (1846-1923), aki elsőként úszta át a Balatont Siófok, valamint szülei megismerkedésének helyszíne, Balatonfüred között 1880. augusztus 29-én.

43 Slachta Etelka azonban már nem érhette meg fia országszerte ünnepelt bravúrját: 1876-ban halt meg, férje egy évvel élte túl őt. Mint a fenti vázlatos életrajzából is kiviláglik, Etelka életében 1838 őszén a reformkori Pest élénkségét a jóval partikulárisabb soproni társaság váltotta fel, amit a nagyvilági életet igencsak élvező leányzó sokszor érzett szűkösnek, bár naplójában gyakori fordulat: „Felségcsen mulattam!"

44 Sőt azt is megejtő egyszerűséggel rögzíti többször is, hogy őt tekintették az est királynéjának. 5 Ezek azonban felszínes és pillanatnyi örömök voltak, sokszor kínozta őt a magány érzete, amit a lelki/szellemi társak hiánya okozott:

4 a séták, rokoni és baráti látogatások, színházban töltött esték és bálok nem elégítették ki. Ahogy Gyáni Gábor fogalmazott: „... Etelka túlfűtött, különösen felfokozott érzelmi várakozások közepette, az identitáskeresés lázas állapotában élte soproni leányélctét. [...] Etelka érzelmi túlfűtöttsége abból ered, hogy mohó kapcsolatteremtési törekvései - értékelése szerint - rendre sikertelenek."

47 41 SZEKRÉNYESSY 2005a. (A szerző Slachta Etelka és Szekrényessy József egyenes ági leszármazottja.) 42 A családról - különösen a család Borsodba elszármazott, Etelka Árpád nevü fiától eredő ágáról részletesen ír: SZEKRÉNYESSY 2005a. 43 Az átúszásról hírt adott egyebek mellett: Mi újság? Vasárnapi Újság 27 (1880) 36. sz. 602. p. A Balaton átúszásáról Szekrényessy Attila írt kismonográfiát, részletesen kitérve az első Balaton-átúszásra: SZEKRÉNYESSY 2005b. 44 1. köt. 1839. január 10., 18., március 17., október 1., 1840. január 25., február 1. 45 I. köt. 1839. november 21., III. köt. 1841. március 7., július 26. 46 „... én könnyelműnek látszom, s magamba zárkózott vagyok. Engem nem oly hamar értenek meg, nem ismernek oly hamar ki, nem fognak fel." I. köt. 1840. január 3. 47 GYÁNI 2005. 34. p. Az erényét oly féltve őrző Etelka jellemrajzához még az is hozzátartozik, hogy néha meglepően pragmatikusnak bizonyult a gondolkodása, így pl. akkor, amikor hírét vette, hogy udvarlója, Ricfkohl Rudolf egy estét a soproni örömlányokkal töltött: „Nem volt pénze, kurvához ment, s annak három húszast szándékozott adni. [...] Hogy ily tett után, alacsony vágyainak szolgálva s eleget téve a szégyen egy neme foga el a tiszta szűz mellett, képzelhető. [...] Én eddig képzelem, hogy ő semmiképp sem kéjt vadászó. Én ezen erényt igen nagyra becsülém benne, ez vala egyike azon fő tulajdonoknak, melyek bennem érdeket gerjesztettek iránta - s most kénytelen vagyok azon szép gondolatot, őt e pontban legalább erényesnek látni, magamtól messze taszítani. Ha még nálunk