Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Katona Csaba: „Ó, tovább kellett volna Önnek Pesten maradni!"

lépett, és Temesvárott" a kamarai törvényszék hivatalnokaként működött. Ekkor és itt született leánya, aki egyetlen gyerekként nőtt fel, mivel fiútestvére alig néhány évesen elhunyt. Az apát 1829-ben Zomborba helyezték át kamarai adminisztrátornak. Innen Budára került 1836 folyamán, immáron a királyi kamara tanácsosaként. Ekkor azonban, egész kevéssel új posztjának elfoglalását követően, a pályája csúcsán járó Slachta Ferenc váratlanul ágynak esett, majd többhónapnyi keserves szenvedést követően 1837. május 31-én elhunyt. Az 1821. január l-jén született Etelka ekkor alig 16 éves volt, további nevelése így az özvegy édesanyára, Hauer Teréz bárónőre (1781-1841) maradt, aki nem is vallott kudarcot: a jó képességű és határozottan vonzó külsejű, kiváló énekhanggal megáldott leány több nyelvet beszélt, komoly irodalmi és zenei műveltségre tett szert. Amikor megözvegyült édesanyjával Budáról rövid időre Pestre, majd 1838 őszén Sopronba költöztek, a Pesten pallérozódott Etelka gyorsan az ottani társas élet kedvencévé vált.

34 Sopronban szép számmal akadtak nőtlen fiatalemberek: polgárok, nemes ifjak (még főrangúak is), továbbá a helyben állomásozó ulánusok számos facér tisztje. Ezek közül jó néhányan Etelka hűséges hódolóivá szegődtek, amivel ő nagyon is tisztában volt: „Udvarlóim: gróf Vojna,

35 ki vacsora alatt mellém ült, Tar,

36 ki az első tourt, midőn jöve, velem táncolá, báró Buirettc rendkívül és báró Münchhausen.

37 Rousseau

38 egész estén velem volt, midőn többé nem táncolók, mindig mellém állott, sok szépet is mondott. Skolimowszky

39 is keresé társaságomat, de tudom, hogy e kettő csak Mari

40 végett." 1841-ben Etelka özvegy édesanyja elhunyt férje után 10 000 forint kegydíjban részesült. Még azon a nyáron Balatonfüredre utazott lányával, nem titkoltan azzal a céllal, hogy az immáron húszéves Etelkának megfelelő férjet „fogjon" a nyári idény csúcsát élő népszerű fürdőhelyen. Rögvest több 33 A rokonság továbbra is Temes vármegyében élt: „A család él, és több tagja Tcmcsben állami hivatalt visel." NAGY 1863. 88. p. 34 Aminek híre is ment: a Galathca nevű gőzös - amin Etelka és édesanyja Pozsonyból Pestre utaztak 1840. augusztus 27-én - kapitányával az alábbi beszélgetést folytatta a lány: „Különben önnek többi kitűnő jelcsségei s érdemei könnyen kieszközölhetik, hogy Sopronnak bálványa." „Ohó!"- mondám szerényen - „Nékem nincsenek érdemeim. Egész érdemem, amelyet is egyedül csak a sorsnak köszönhetek, az, hogy a legfiatalabb vagyok soproni société-nkben." „A legfiatalabb, a legszebb, a legészdúsabb, a Icgszcretctreméltóbb s így a legérdekesebb is." - mondja, inkább súgá, forró pillantással a gyönyörű olasz." II. köt. 1840. augusztus 27. 35 Vojna (Voyna) Félix gróf (1788-1857), tábornok, Etelka komoly udvarlója. 36 Tar János (1815-1860), Sopron vármegye aljegyzője, majd főjegyzője, 1848-ban a nagymartom választókerület képviselője. 37 Münchhausen Nartius báró, a Sopronban állomásozó III. ulánusezred tisztje. 38 Rousseau d"Happancourt Lipót, a Sopronban állomásozó III. ulánusezred tisztje. 39 Skolimowszky Tádé (Tadcusz Szkolimowsky) gróf, a Sopronban állomásozó III. ulánusezred lengyel származású tisztje, Baumgarten Mária (Mari) grófnő, Etelka unokatestvérének udvarlója és titkos jegyese (a házasság a férfi édesanyjának ellenállása miatt meghiúsult). 40 Baumgarten Mária bárónő, később Pikéty (Pighetti) Károlyné (1817-1853), Etelka unokatestvére és barátnője (édesanyja, Hauer Johanna bárónő, báró Baumgarten Józscfné és Etelka édesanyja, Hauer Teréz bárónő testvérek voltak). Érdekességként illik megemlíteni, hogy Baumgarten Mari c házasságból született Etelka nevű leánya volt Császár Elemér (1874-1940), a jeles irodalomtörténész édesanyja, míg Császár Elemér Edit nevű leánya (1910-1992) Mályusz Elemér (1898-1989) felesége volt.