Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Katona Csaba: „Ó, tovább kellett volna Önnek Pesten maradni!"

kiviláglik, hogy bőséges adalékok rejlenek a naplóban Etelka és Pest viszonyára vonatkozóan. Az alábbiakban Etelka - életútjának bemutatását követően - naplójának megjegyzései alapján azt kísérelem meg bemutatni, hogy immár Sopronban élve miképp emlékezett

28 Pestre, milyen emlékeket keltett benne a város gondolata, milyen képzetek tapadtak hozzá Etelka világában? Azaz azt vizsgálom, hogy - Bácskai Vera megfogalmazása szerint - „... miként érzékelte a különböző korok embere - a városlakó vagy az utas - a várost, az utcákat, tereket járva. Milyen benyomások érték, hogyan érzékelte a „városi levegőt", mennyiben határozta meg városi identitását a mentális térkép, amelyet saját városáról alakított ki, milyen szerepe volt egy-egy hangulatos utcának, pompázatos vagy éppen intim térnek városához való érzelmi kapcsolatában. Milyen benyomások, emlékképek határozták meg érzelmi viszonyát lakhelyéhez?"

29 A magam részéről elsősorban a fenti idézet utolsó kitételére helyeztem hangsúlyt. Mellőzöm ezért - illetve csak érintőlegesen idézem - Etelka naplójának azon szakaszát, amelyeket Pesten vezetett egy látogatás alkalmával 1840. augusztus 27. és szeptember 28. között (a napló X. kötete), illetve miután Szekrényessy Józseffel kötött házasságát követően (XV. kötet) ismét Pest lakosa lett, hiszen célom az Etelka emlékeiben élő város képének, ember és város kapcsolatának megragadása, annak lehetséges felvázolása. A térbeli és időbeli távolság tehát egyaránt fontos. Az idézett naplórészleteket a mai magyar helyesírásnak megfelelően, az azokban előforduló neveket egységes formában közlöm. Az említett személyek általam fellelt legfontosabb életrajzi adatait, illetve az idegen szavak feloldását az első említésnél jegyzetben közlöm. Az idézett naplórészletek keltét a főszövegben elhagyom, hisz a téma szempontjából ez nem bír jelentőséggel, dc jegyzetben megadom. A naplóíró Etelka Slachta Ferenc és báró Hauer Teréz gyermekeként látta meg a napvilágot Temesváron.

30 A jogot végzett apa, Slachta Ferenc (1777-1837) a Liptó vármegyében található Zadjelen született, innen az előnév.

31 Születési helye megerősíteni látszik a név keltette gyanút, hogy a család lengyel eredetű, és az egymást követő generációk csak idővel sodródtak mind délebbre.

32 Slachta Ferenc állami szolgálatba 28 Az emlékezetnek a történelemben játszott szerepére nézve (a teljesség igénye nélkül): SCHACTER 1998.; GYÁNI 2000.; LEJEUNE 2003.; Rövid összefoglalást ad a témáról tanulmánya, illetve forrásközlése elején legújabban: LUGOSI 2003. és Cs. VARGA 2007. 29 BÁCSKAI 2004. 391. p.; Vö.: „A kulturális antropológia által megalkotott város nem redukálható le a város nagyságára, kiterjedésére, sajátos építészeti örökségére és bonyolult térszerkezetére, hanem az emberi tapasztalatok és a személyes élet színtere is egyben, amely mindenekelőtt a mindennapi életet jelenti. [...] a mikroantropológiai megközelítés [...] a városban élőknek a várossal kapcsolatos tapasztalatait teszi vizsgálat tárgyává. Azt elemzi, hogy milyen kép él a városlakókban saját városukról." LUGOSI 2003.644. p. 30 Slachta Etelka életrajzi adatainak többségét Csatkai Endre hivatkozott kivonatos közléséből merítettem, ezért erre a munkára - a nem az életrajzhoz használt adatoktól és az onnan vett pontos idézetektől eltekintve - a továbbiakban nem hivatkozom. 31 A család Liptó vármegyétől nyert nemesi bizonyítványt. NAGY 1863. 87. p. 32 Érdekességként említést kíván, hogy e család leszármazottja volt a Keresztény Női Tábor ismert politikusa, Slachta Margit (1884-1974).