Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

keretében a korábbi állami, tanácsi tulajdonú lakásokat a bérlők jutányos áron megvásárolhatták, olyan új tulajdonformát (társasházak) hozott létre, amely nagyban megnehezíti a rehabilitáció szervezését a fővárosban. A rendszerváltást követő években megtorpant rehabilitációban 1997-ben történtek újabb lépések, amikor a főváros jóváhagyta Budapest Városrehabilitációs Programját, és kijelölte a rehabilitációs akcióterületeket. A két, rehabilitációra megőrzött nagyobb területen (a középső-Józsefváros és középső-Ferencváros) kívül a belső pesti bérházas övezetben nincs olyan egybefüggő terület, amit a helyi önkormányzatok „még időben" kijelöltek volna rehabilitációra, ezáltal mentesülve a bérlőknek történő értékesítés kötelezettségétől, és megteremtve az egységes, szervezett lebonyolítás feltételeit. A mai budapesti gyakorlatban a piaci alapú, nagymértékű átépítéssel és lakosságcserével járó (dzscntrifikációs) városmegújítás az elterjedt. A ferencvárosi rehabilitáció sorsa a rendszerváltást követően Az újonnan megalakult Ferencvárosi Önkormányzat hamar felismerte, hogy a városrész fejlesztése, a társadalmi problémák megoldása lehetetlen a lakókörnyezet átalakítása nélkül. Világossá vált az is, hogy a fejlődés egyetlen lehetősége a rehabilitáció, ennek érdekében nem engedtek a területen lakásprivatizációt. Ferencváros a rehabilitáció köré egy komplett városfejlesztési programot szervezett. 1992-ben megalakult az önkormányzati Felújítási Iroda, amely 1992-1993-ban fejezte be az első három lakótömb felújítását. Ezekben az években változtatták meg a terület RRT-jét is. Átalakult a beépítéssel kapcsolatos koncepció és a felújított lakóingatlanokkal kapcsolatos politika is. A Ferencvárosi Önkormányzat franciaországi mintára létrehozott egy részvénytársaságot. A vegyes tulajdonú gazdasági társaság (Société d'Économie Mixte- SEM) Franciaországban elterjedt formája az ingatlanfejlesztésnek. A Ferencvárosban létrehozott SEM-IX. Rt., amely 1993 januárjában kezdte meg működését, 51%-ban a kerületi önkormányzat többségi tulajdonában van, további 24,5%-ot az OTP, 24,5 %-ot egy francia beruházási bank, a Caisse des Dépots et Consignation (CDC) birtokolnak. A létrehozott részvénytársaság fő feladata városfejlesztési akciók lebonyolítása a Ferencvárosban. Az általuk továbbvitt középső-Ferencvárosi rehabilitációs projekt célja az értékmegőrző helyreállítás, a lakásállomány struktúrájának javítása, a negatív demográfiai folyamatok megállítása, visszafordítása. A rehabilitációs projekt akcióterülete a Ferenc körút - Üllői út - Haller utca - Mester utca által határolt területre terjed ki. Mivel a terület városrehabilitációra kijelölt városrész volt, a Lakástörvény rendelkezései ellenére sem kellett a lakásokat a bent lakó bérlőknek értékesíteni. Ez tette lehetővé, hogy legalább a kilencvenes évek eleji döntés területi határáig tovább vihető legyen a szervezett akció. A fejlesztési programban az önkormányzati tulajdonú lakóházak teljes felújítása, infrastmktúra-fejlesztés, közterületek és, parkok kialakítása és az elavult, már nem felújítható épületek bontása során keletkező üres telkek vállalkozók számára