Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

habilitációs szemlélet került előtérbe, ismét felmerült a középső-Ferencváros megoldatlan helyzete. Tésy János, a kerület fővárosi tanácstagja, volt az, aki 1981-ben a lakosság rossz hangulata, a lakhatatlan épületek miatt újfent felszólalt. Ekkor a Hallcr utcában megindult egy - főként ipari - szanálás, és néhány panel-épületet fel is építettek. Miután a kerületek hatáskörét 1983-tól kiszélesítették, a IX. kerület végül saját erőből kezdte meg a Mester utca felújításának tervezését. A középső-Ferencvárosi rehabilitáció 1983-1989 Az 1980-as évek elején, a rehabilitációs gondolkodás térnyerésével, újfent felmerül középső-Ferencváros sorsa. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által ekkor kiírt rehabilitációs tervpályázatra a IX. kerület vezetése azonnal reagált, ezután a Fővárosi Tanács tanulmányterv készítésével bízta meg Locsmándi Gábort, a BME Városépítési Tanszékének szakemberét. A terv elkészítésében a IX. kerület is aktívan részt vett. A tanulmánytervet 1983-ban rendezési és szabályozási tervvé alakították át, amelyet 1983 áprilisában a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága elfogadott. A középső-Ferencvárosra: a Ferenc körút - Üllői út - Hámán Kató utca - Mester utca által határolt területre vonatkozó terv legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a terület kedvező városszerkezeti elhelyezkedését, jó közlekedését kihasználva magas színvonalú lakóterület jöjjön létre. A tervben már szerepelt külső erőforrások bevonása, utalva arra, hogy a helyben lakók pénzeszközeire nem nagyon lehet támaszkodni. „Olyan településszerkezeti, városépítészeti megoldásokra indokolt törekedni, melyek kellően figyelembe veszik a városrész mindazon műszaki és egyéb - pl. történeti, hangulati értékeit, melyek lényeges gazdasági hátrányok nélkül még ésszerűen megőrizhetők, illetve melyek összeegyeztethetők a terület elsődlegesen lakóterület jellegével.'

01 A tervben 4341 új lakás építése és 3415 bontása szerepelt, ezek zömmel fclújíthatatlan egyszobás földszinti lakások voltak. A terv 7200 lakás megtartásával és felújításával számolt, ezen épületekben az ott élő népesség megtartását is célul tűzték. A terv alapvető fontosságot tulajdonított a zöldterületek növelésének, parkok és tömbkertek létesítésével. A korábbi tervekkel ellentétben az 1983-as rendezési, szabályozási terv már nem a paneles építési technológia belső városrészbe történő beillesztésére irányult, hanem a városi szövet gazdagítása vált elsődleges szemponttá, széles utcák, fasorok, kis közterek, gyalogos passzázsok és kisebb-nagyobb udvarok, közkertek kialakításával. Az új tervek kevesebb paneles technológiát alkalmaztak, így a sarkon álló házakat már hagyományos építési technológia alkalmazásával tervezték megvalósítani. Ahhoz, hogy a megindult slumosodás lefékeződjön és a terület kellően vonzóvá váljon a különböző magán- és vállalati beruházások számára, a terv készítői nagy kiterjedésű területen, vi-