Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban
szonylag egységes akció keretében javasolták megkezdeni az átépítési munkálatokat. A kerületi tanács és a BUVÁTI véleménye alapján a Ferenc tér környékét választották a kezdés helyszínéül, mivel ott viszonylag sok üres terület és kevés felújítandó ház állt. A kerületi tanács 1983 májusában rendkívüli ülésen tárgyalta a tervet, és üdvözölték azt. A lakossággal is tudatni szerették volna, vége a bizonytalanságnak, de erre nem kerülhetett sor: „A mostani anyagra ráíratták, hogy a sajtó nem tájékoztatható. Nem tudom, mi volt ezzel a célunk. Szeretném remélni, hogy a jövőben minden eszközt felhasználhatunk arra, hogy a munkánkról, céljainkról minél szélesebb körben tájékozódjanak az emberek." 52 Végül 1985-ben a Szanálási Bizottság véleménye alapján megindult a középső-Ferencvárosi rehabilitáció I. ütemének előkészítése, a beruházásra versenytárgyalást írtak ki. A Tűzoltó utca - Bokréta utca - Ferenc tér - Bcrzenczey utca - Tompa utca - Liliom utca által határolt három tömbre vonatkozó beruházási programot a Fővárosi Tanács Vezetői Értekezlete véleményezte, majd 1986 januárjában döntés született a rehabilitáció módosításáról. Eszerint állami pénzből csak a felújítások készülnek, az új lakások beruházója az OTP. A módosított beruházási programot a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1986. augusztus 12-én elfogadta. A jóváhagyott tervek alapján ütemterv készült a megvalósításra, azonban a Fővárosi Tanács a felelősségi körébe tartozó beruházást annak finanszírozási terhei miatt nem vállalta, így a rehabilitációs program csökkentett lakásszámmal - 6 tömb helyett 3 tömbbel - kerületi hatáskörbe került. A kerület politikai vezetése átlátta a rehabilitáció szükségességét, támogatta annak megvalósítását és - mint kötelező politikai határozatot - megkezdte a végrehajtását. A rehabilitációs munkákat a tanácsi vezetés és kerületi IKV által létrehozott Rehabilitációs Operatív Bizottság és Rehabilitációs Főmérnökség (vezetője Fodorné László Csilla) irányította és ellenőrizte. Eredetileg az üres telkek helyén állami bérlakásokat akartak építeni, azonban ennek költségvetési hatásai miatt végül az OTP finanszírozásában 447 új társasházi lakás építése kezdődött meg. A megmaradó és korszerűsített, illetve tetőtér-beépítésként létesülő tanácsi lakások száma 301, a bontásoké 281 volt. A kivitelező a Quadrat Kft. volt. Az új lakások nagy részét ifjúsági takarékbetéttel rendelkező fiataloknak kellett értékesíteni, csak egy kisebb részét adhatták el a szabad piacon. Az OTP a beruházás nyereségességet csak akkor látta biztosítottnak, ha az eredeti terveken bizonyos módosításokat hajtanak végre: egyrészt a passzázsokat elhagyták, másrészt zárttá alakították a belső udvarokat, melyek így csak a tömbben lakó bérlők cs tulajdonosok számára váltak hozzáférhetővé. 1988-tól kezdve csökkenni kezdtek a rendelkezésre álló források, s a program végrehajtása rendszerváltás időszakában lelassult. 1986-1990 között a megkezdett három tömb rehabilitációja folyt, kerületi irányítással, dc az állami támogatás visszaesése miatt a további tervezett tömbök (a 8-as, 11, 14, 16,22-es) rehabilitációja nem indult cl. A kerületi önkormányzat 1990-ben alakult meg, ekkor már „szinte semmi pénz sem 52 BFL XXIII.209.a. Vég István, IX. kerület tanácsülés, 1983. május 31.
