Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

egy utalás szerint nem is a legavultabb, életveszélyes házak bontása történt meg. „A rendkívül lassan, vontatottan haladó munka mind súlyosabb feszítettségét eredményez az érintett lakók körében, de az egész kerület lakossága politikai közérzetére negatívan hat. [...] A lakóépületek állagából, a kerület városszerkezetéből adódik, hogy a városfejlesztési lehetőségek rendkívüli mértékben korlátozottak, a kerület egészséges fejlődésének egyetlen módja a szanálás során végrehajtandó rekonstrukció." A Fővárosi Tanács 1970. október 20-án tárgyalta a IV. ötéves előzetes tervet, ebben 3400 lakás bontását és 2500 építését irányozzák elő a kijelölt területen. 1969 júliusában a Városrendezési és Építészeti osztály a FŐBER kérésére megbízta a BVTV-t az 1963-ban jóváhagyott Részletes Rendezési Terv átdolgozásával. A terv korszerűsítésére azért volt szükség, mert az eltelt nyolc évben emelkedett a szolgáltatások, közintézmények normája, változott az építés módja és alapanyaga. Az 1969 decemberére elkészült, „a korszerű követelményeknek megfelelő" tervben készítője, Mester Árpád a korábbi, a város belső területeire alkalmazott lakótelep-koncepció helyett, összefüggő modern városrészt tervezett sávházakkal. A tervben nagyobb zöldfelület, parkoló, az intézmények tömbösített elhelyezése, a házak földszintjén üzletek elhelyezése, valamint a Szigony utcából új körút kialakítása szerepelt. Az új tervben, az építési technológia miatt, egybefüggő területet kellett biztosítani, ezért nem csak az elszórtan elhelyezkedő életveszélyes lakások szanálását tűzték célul. A terv nagyjából 6000 lakás bontását és 7000 építését tartalmazta. „Sokkal több lakást kell majd lebontani, mint amennyit az állaga miatt szükséges lenne. Sőt az is előfordulhat, hogy amelyik területet szanálják, ott a jobb minőségű lakást már bontják, a városrész másik pontján pedig a rosszabb minőségű még marad." . A Józsefvárosi rekonstrukció további ütemeinek beruházási programja 1971-re véglegesedett, a terv 8300 lakás építését és 6700 bontását irányozta elő a József körútÜllői út - Szigony utca - Tömő utca - Illés utca - Baross utca által határolt területen. Az újjáinduló rekonstrukció megalapozására részben újabb felmérések is készültek. Az 1970-197l-es tanulmányok szerint a tervezett rekonstrukciós területen a lakóépületek 40%-a földszintes, a lakások 70%-a egyszobás volt, a 60 év felettiek aránya 24%, az aktív keresők 60%-a volt fizikai munkás. Az Országos Közegészségügyi Intézet is végzett egy felmérést a szanálandó területen. Ebben is megállapították, hogy a terület elöregszik, ezzel párhuzamosan elnőiesedik, az iskolai végzettség alacsonyabb, a szakképzetlen munkások aránya magasabb a budapesti átlagnál. A halandóság is magas, a legjelentősebb egészségügyi problémát a TBC, ideg- és elmebetegség, idült alkoholizmus jelenti. 41 1971-ben a IV. ötéves terv idejére a rekonstrukció felgyorsítását, 2884 lakás építését és 3487 bontását vették tervbe a Baross utca - Práter utca - Illés utca - Leonardo utca közötti területen. Majd az 1972-1973-as takarékossági intézkedések miatt ezt felülvizsgálták, és a lakásszámot újra csökkentették. 1973-ig 30 ház és 772 lakás lebon40 41 SIKLÓS 1970. MÁDI 1972.