Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

borús idő. (...) A legfelső emeletre felérve elég lehangoló kép fogadott. A felhőként elterülő sűrű füstréteg alatt elmosódottan kirajzolódtak a zsúfoltan, kusza összevisszaságban épült, régi, omladozó, földbcsüppedt, főként földszintes és egyemeletes lakóépületek, a piszkos tűzfalak, a szűk belső udvarok kontúrjai, s néhány csenevész fa. Később a házakba bemenve ugyanez a kép részleteiben is feltárult. Feltűnő volt, milyen kevés gyereket látni [...] és hogy a bérlők jegyzékében igen sok az 'özvegy' megjelölésű név. [...] Nyáron ezzel szemben megfigyelhető volt, hogy az avult 'művi környezetet' a lakók mennyire igyekeztek otthonossá tenni. A kis házak között szépen rendben tartott, virágokkal díszített apró udvarok érzékeltették a józsefvárosi hangulatot."

36 A kutatók úgy találták, hogy a rekonstrukcióra kijelölt területeken nagyon erős a társadalmi integráció, azaz a szomszédsági kapcsolatháló. „Ezért érhet bennünket az a meglepetés, hogy a düledező, már-már összcomlani kész ház lakói sokszor tiltakoznak a szanálás, kiköltöztetés ellen. Persze nem a nyomorúságos lakáskörülményeiket féltik, hanem társadalmi kapcsolataikat."

37 A III. ötéves tervről tartott 1966. évi tanácsülésen újfent a rekonstrukció felgyorsítása mellett érveltek a képviselők, azonban a szanálások minimalizálása miatt a rekonstrukció valódi beindítását a IV. ötéves tervre csúsztatták.

38 1965-1967 között 23 épületet és 500 lakást bontottak lc, de ennél többet lakoltattak ki. 1967-1968-ban két toronyházat kezdtek el alapozni a Tömő utcában, 1969 elején az egyiket elkezdték építeni, 1970 májusára lett kész az első 16 emeletes, 192 lakásos toronyház, melyről júniusban 67 oldalas hibajegyzék készült. Végül a Józsefvárosi rekonstrukció I. ütemében 1968-1973 között három 192 lakásos pontház épült meg a Tömő utcában, összesen 576 lakással. A Fővárosi Tanács VB 1967. évi ülésén a IV. és V. ötéves terv idejére ütemezték át a Józsefvárosi rekonstrukciót. Az ekkori terv szerint a IV. ötéves terv idején 2490 lakás bontását és 3500 építését, az V. ötéves idején 3380 bontását és 4700 építését javasolta a Végrehajtó Bizottság. A hozzászólások a rekonstrukció csúsztatásának politikai következményeiről beszéltek: politikai konfliktust teremt, hogy a régi budapesti munkásság elviselhetetlen lakáskörülmények között él, miközben új lakótelepek épülnek. „Politikai okokból hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkásosztálynak jelentős része él ezekben a kerületekben."

39 Józsefvárosi rekonstrukció II. ütem, az 1969-es terv A VIII. kerület képviselői továbbra is szorgalmazták a szanálás és rekonstrukció érdemi munkálatait, mivel 1970-ig az 1963-ban elfogadott tervből mindössze egyetlen 192 lakásos épület került megépítésre, és nyolc év alatt közel 300 lakást bontottak, ráadásul 36 Szűcs 1965. 37 BVTV: Budapesti városszociológiai vizsgálatok, témafelelős: Szűcs István, 1966. október. 38 BFL XXIII. 101 .a. 62. kötet. Fővárosi Tanács ülése, 1966. október 28. Budapest III. ötéves terve. 39 BFL XXIII. 102.a. Berényi Sándor, Fővárosi Tanács VB ülése, 1967, április 17.