Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

cél az építmények korszerűsítése úgy, hogy a városrész miliője eközben ne változzon."" Az utcai szárnyak megtartásával és korhű helyreállításával, a keretes beépítés fellazításával, tömbbelsők kibontásával tervezték elérni ezt az állapotot. „Az adott rehabilitációs terület népességével kapcsolatos célkitűzés a lakosság társadalmi és demográfiai összetételének megváltoztatása, vagyis az egészségtelennek tekintett slumosodási illetve öregedési folyamatok pozitív irányú befolyásolása.""

5 A VII. kerületi kísérleti 15-ös tömb rehabilitációja a lakások kiürítését követően, 1983-ban indult el. A VI. kerületben is megkezdték az egyik, ún."A" jelű tömb előkészítését. Ebben magánerő bevonásával kísérelték megvalósítani a rehabilitációt, ennek kudarca miatt azonban 1984 februárjában a Vezetői Értekezlet döntött a kísérlet felfüggesztéséről és a foghíjak célcsoportos beruházásként történő beépítéséről. Az MSZMP PB 1984. februári ülésén, az 1978-as határozatok végrehajtása kapcsán újfent megerősítette a rehabilitáció fontosságát. „Halaszthatatlan feladat a belső városrészek rekonstrukciójának és rehabilitációjának gyorsítása, valamint a lakóházak és középületek elmaradt felújításainak pótlása."

26 1984 márciusában a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a VI. és VII. kerületi rehabilitációs program tapasztalatai alapján a VII. ötéves tervidőszakra 15-20 tömb megvalósítását tartotta reálisnak. Döntöttek az IKÉF-cn belül egy háromfős Rehabilitációs Csoport létrehozásáról, amely szervezte és ellenőrizte a rehabilitációkat. Emellett a korábbi Belvárosi Rekonstrukciós Bizottság kibővítésével létrehozták egy Fővárosi Rehabilitációs Bizottságot. Az egyes kerületek ezen a koordináción belül önállóan, saját rehabilitációs szervezetek közreműködésével, saját felelősséggel és gazdálkodással készítették elő és valósították meg az egyes rehabilitációkat. Az 1986-os rehabilitációs koncepció A kísérleti tapasztalatok és az 1980-as népszámlálás adatai alapján az 1980-as évek első felében a BVTV felülvizsgálta és korszerűsítette az 1978-as rehabilitációs koncepciót. A vizsgálati területet kiterjesztették minden, a századforduló körül létrejött, intenzív, nagyvárosias beépítésű területre. A korábbiak mellett beletartozott a XIII. kerület városközponti része, valamint a bel-budai terület is. Az így kibővített vizsgálati terület 999 háztömböt foglalt magába, melyek közül 394-et jelöltek ki rehabilitációra, ami 104.000 lakást jelentett 260.000 bennük élő lakossal. Minden érintett kerületben 2-3 tömböt (összesen 13 tömb) a VII. ötéves tervben kívántak befejezni, míg 2000-ig 153-173 tömb rehabilitálása szerepelt az elképzelésben. 24 Metodika és programjavaslat Budapest VII. kerület épülettömbjének rehabilitációs tervezéséhez, BVTV 1982. február, TSZ: 9-624-1/8l.TK. 25 Metodika és programjavaslat Budapest VII. kerület épülettömbjének rehabilitációs tervezéséhez, BVTV 1982. február, TSZ: 9-624-1/81 .TK. 26 MOLM-KS288.f. 5/904. őe. MSZMP PB 1984. február 28. Jelentés a PB 1978. május 30-i fővárosi fejlesztéssel foglalkozó határozatainak végrehajtásáról.