Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban
dalmi és lakásstruktúra-vizsgálatok alapján, részben az 1970-es népszámlálás, részben az 1968-1976 között készült településszociológiai vizsgálatok adatait felhasználva, a teljes belső pesti területet minősítették és kategorizálták. A kiindulópontot az jelentette, hogy a központi fekvésű, sűrűn beépített területeken jelentkezik rehabilitációs feladat, ahol az épületállomány zöme állami tulajdonban van. A koncepció szerint rehabilitáció ott indokolt, ahol az épületállomány esztétikai, várostörténeti szempontból értéket képvisel, és ezért megőrzendő, ahol a városrész városszerkezeti elhelyezkedése előnyös, az intézmény ellátottság jó, vagy ahol a lakóépület-állomány vegyes, az értékes és csekély értékű épületek keverednek. Területileg a VI-IX. kerületeket vizsgálták, mivel az V. kerület belvárosi funkciói miatt eltérő kezelést igényel. Az itt található 474 lakótömbből 155-öt jelöltek ki 20 éven belül rehabilitálandónak. Eszerint a koncepcióban megkülönböztették: a változatlanul megmaradó lakóterületeket, ilyen volt a VI. és VII. kerület villanegyede, a II. 15 eves lakásfejlesztési koncepcióban rekonstrukcióra kijelölt területeket, amin a VIII. és IX. kerület Nagykörúton kívüli területét értették, a legsürgetőbb rehabilitációs feladatok tercpét, a Nagykörúton belüli, kevert lakásállományú, a város arculata szempontjából fontos területeket, ilyennek tekintették a belső-Erzsébetvárost, VI. kerület csatlakozó részét, a VIII. kerületi palotanegyedet, valamint belső-Ferencváros belvároshoz kapcsolódó részeit, végül további rehabilitációs feladatként határozták meg a Nagykörúton belüli minden egyéb terület, valamint az Andrássy út környékének rehabilitációját. A Végrehajtó Bizottság határozott egy kísérleti tömb programjának kidolgozásáról, erre a célra a belső-Erzsébetváros egyik tömbjét, a Klauzál utca - Nagydiófa utca Wesselényi urca cs Dob utca által határolt 15-ös tömböt jelölték ki. 1978. május 3-án az MSZMP budapesti Végrehajtó Bizottsága, és a Fővárosi Tanács VB közös ülésén kimondták: „Az elavult és több kerületben már ma is nehezen fenntartható belső városrészek rekonstrukcióját nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben kell folytatni. [...] Arra van szükség, hogy egész városnegyedek komplex terve alapján folyjék a felújítás, erre alkalmas kivitelező szervezettel." 18 Elhatározták a sortatarozások további folytatását, célul tűzték ki a 25 éves felújítási ciklus betartását, valamint a korábbi felújítási elmaradások pótlását, 2000-ig felszámolását. Ugyanakkor megállapították, hogy a nagy elmaradásokat Budapest nem tudja saját erőből pótolni, ehhez az ÉVM, az állam támogatására is szükség van. A kért-politikai és anyagi - támogatást Budapest megkapta. Az MSZMP KB 1978. május 30-i és 1978. október 12-i határozata, majd a párt 1980. évi XII. kongresszusának határozata is rögzítette, hogy az ország epülctvagyonának megóvására, felújítására és korszerűsítésére az ed18 BFL XXIII. 102.a. 718. kötet. Az MSZMP budapesti Végrehajtó Bizottság, és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága közös ülése, 1978. május 3.
