Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

sített" lakásformaként néhány garzonház épült meg. A tervezői szakma számára a normatívák fokozódó szorítása egyre nehezebb helyzetet teremtett. A gazdaságossági megfontolások sokak szerint nemcsak a tervezői kreativitás mozgásterét szabták szűkre, hanem még a funkcionális szempontokat is háttérbe szorították (ez az az időszak, amikor pl. a darupályák elhelyezése meghatározó tényezővé kezdett válni a tervezésben, városi szinten pedig a lakásépítések mindinkább az olcsóbban beépíthető területekre koncentrálódtak, más fejlesztési elképzelések háttérbe szorításával). A lakáskérdéssel kapcsolatos vitákban több helyen az is látható, ahogy az anyagi forrásokból, építőipari kapacitásból, szervezési kérdésekből kiinduló „műszaki" szemlélet élesen ütközik a lakáskérdést kiemelt, mindenek felett érvényesítendő politikai kérdésként kezelő politikusi szemlélettel: „Rendkívül különösnek tartom politikailag, hogy olyan javaslat szerepel a jelentésben, miszerint nem teljesül városokban a tervezett állami lakásépítés, elsősorban Budapesten, Miskolcon és néhány nagyvárost érintően. [...] Nem tartom elképzelhetőnek, hogy Budapesten ebben az ötéves tervben a tervezett állami lakásprogramot ne építsék meg".

78 A „nem lehet megépíteni" - „dc meg kell építeni"-feszültség végighúzódik a vizsgált korszakon. Következtetések, záró megjegyzések A várostervezés működését a Kádár-korszakban mindenekelőtt a tömeges lakásépítés követelményrendszere határozta meg, a korszak elejétől kezdve egészen a '80-as évekig, az épülő lakásmennyiség csökkenésének kezdetéig. Ennek oka az, hogy maga a lakásépítés politikai programja a kádári konszolidációs politika központi elemévé, gyakorlatilag a rendszer stabilitásának egyik, a politikai vezetés részéről is felismert-elismert kulcsává vált,

79 ez indokolta egyrészt a rendkívül magas tervezett lakásszámot, másrészt a program folyamatos, erős politikai kontrollját nemcsak fővárosi, hanem országos szintű párt- és állami szervezetek részéről is. 77 Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről, 1971. december 1. In: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1971-1975. Budapest, 1979. Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete - Kossuth Kiadó 159-168. p. 78 MOL 288. f. 5/584. őe. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülése, 1971. június 27. Jelentés a Politikai Bizottságnak a IV. ötéves terv lakásépítési célkitűzéseinek teljesítéséről. Pullai Árpád hozzászólása. 79 Ez pl. egy 1968-as KB-ülés jegyzőkönyvéből látszik világosan, ahol a nemzetközi politikai helyzetre is reflektálva a lakáskérdés a társadalmi stabilitás kérdéséhez kapcsoltan merül fel:,,... Varsóban, Prágában, Belgrádban különböző diák és egyéb zavargásokra került sor, nagyon különböző okokból. De valami közös volt ezekben a megmozdulásokban [...] mindegyiknek a mélyén valami társadalmi elégedetlenség, valamilyen társadalmi feszültség volt. Nálunk ez a kérdés, a lakáskérdés ma a belső társadalmi elégedetlenségek, feszültségek egyik legfőbb forrása. [...] Én azt gondolom, hogy ez egyike azoknak a kérdéseknek, amelyet első helyre kell állítanunk" (MOL 288. f. 4/92. őe. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése 1968. június 19-20. Előterjesztés a lakásépítés, a lakáselosztás és fenntartás, a lakbérek, valamint a telekjog új rendszerének irányelveiről. Friss István hozzászólása).