Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése
kásépítések üteme nem nyújt módot a jelenlegi lakáshelyzet javítására, sőt „a lakáshelyzet - figyelembe véve a növekvő, jogos igényeket és a meglevő lakásállomány fokozódó clhasz- nálódását - tovább romlik a fővárosban". A jelentés immár tényként állapítja meg, hogy „Budapesten mai ismeretcink szerint reálisan nem számolhatunk c célkitűzés teljesítésével." Az állami lakásépítés alacsonyabb szintje egyúttal azt is jelentette, hogy a társadalom nagy csoportjai „maradtak ki" az állami lakásjuttatásból, méghozzá főként éppen a kiemelt célcsoportok között szereplő munkások közül. 73 Emellett az egész korszakon végighúzódó, és a vártnál kisebb mértékű lakásépítés hatására erősödő aggályként merült fel a politikai vezetés részéről, hogy a lakáskérdés megoldatlansága kedvezőtlenül hat az ország demográfiai helyzetére. 7 Várostervezés növekvő nyomás alatt A program gyakorlati megvalósulásának nehézségei és ezek várható következményei ahhoz vezettek, hogy folyamatosan fokozódott az építőiparra, ennek megfelelően a tervezésre nehezedő nyomás. Egyrészt mennyiségileg, aminek következtében a tervezésre egyre kevesebb idő jutott, 75 másrészt abból a szempontból, hogy mindinkább a lakásépítés gazdaságossági szempontjai kerültek előtérbe, és az ennek megfelelő megoldások: az iparosított technológiák alkalmazása, a tervezés és kivitelezés üzemszerű működése, a magasházak számának csökkentése stb. 76 Bár a takarékosság már a vizsgált korszak elején szempont volt, a dokumentumokból is látható e szempont előtérbe kerülése, eluralkodása a tervezési elvek között, amit az interjúk is megerősítettek. Egy 1972-es KB határozat a takarékosság érdekében egyenesen arra utasítja az érintetteket, hogy „a lakosság szükségleteit szolgáló építkezések és az életszínvonalat növelő más célok érdekében fel kell lépni a túlzott igényű, költséges, tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok (...) építése ellen." A KB későbbi határozataiban is sürgeti az erőforrások hatékony, koncentrált felhasználását, „olcsó ésszerű" megoldások alkalmazását. 77 Időről időre újra felmerült a kisebb területű, alacsonyabb komfortfokozatú „CS" lakások építésének lehetősége mint megoldás pl. fiatal, még gyermektelen házaspárok részérc, ám végül nem került bc a lakáspolitikai programokba, „egyszerű71 BFL XXXV. 1 .a. 4/151. őe. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehajtó Bizottságának ülése 1964. augusztus 12. A Fővárosi Tanács Végrehajtó-bizottságának jelentése a fővárosi lakásépítési program végrehajtásának helyzetéről és a további feladatokról. Köböl József hozzászólása. 72 BFL XXXV. 1 .a/3. Az MSZMP Budapesti Bizottság pártbizottsági ülése 1967. április 20. A Budapesti lakásépítés, telepítés és felújítás néhány időszerű problémája. 73 Ezzel is összefüggésben történtek lépések a lakáselosztás rendszerének „célzottabbá tételére", a szociális szempontok erősítésével. 74 Ld. pl. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata népesedési helyzetünkről, népesedéspolitikai feladatainkról 1973. február 13. In: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1971-1975. Budapest, 1979. Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, Kossuth Kiadó 434-451. p. 75 PREISICH 1998. 76 Mindemellett pedig a nem-állami források fokozott bevonása, amit e tanulmány keretében nincs mód tárgyalni.
