Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
zetű falakat, pedig ebből az egyszerű kivitelből egyértelműen látszott, hogy a házakat ideiglenes célzattal építették. így viszont nem lehetett a falakat vízszintes szigeteléssel ellátni, aminek az lett a következménye, hogy néhol talajnedvességi foltok jelentkeztek a házak falain. A főmérnök jelentésében ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez a nedvesség soha sem vált olyan nagy mérvűvé, ami az egészséget károsította volna, hiszen megfelelő szellőztetés mellett a lakások tiszta levegője könnyen biztosítható. A helyszíni szemle alkalmával a főmérnök arról is meggyőződött, hogy „a feljelentő lakása szellőzetlcn, koszos, undorító bűz terjeng benne és a körülbelül egy éve lakott lakás, a kíméletlen használat következtében, felismerhetetlenné használódott." A lopás kérdésével kapcsolatban pedig arról emlékezett meg a jelentésében, hogy az már csak azért sem lehetséges, mert a helyszínre érkező anyagokról, illetve azok felhasználásáról pontos nyilvántartást vezettek. Azt persze el kellett ismernie, hogy az épületek lábazata lefagyott. Ennek az lehetett az oka, hogy az 1941-1942-es rendkívüli hideg időjárás következtében a telepen több mint egy méteres hó állt, amit nem tudtak gyorsan eltakarítani, mivel az ezzel megbízott segédfelügyelő nem bírt a megszaporodott munkával. Szükségmunkások bevonásáról sem lehetett szó, mert őket a főváros utcáinak takarítására vezényelték ki. A házak falához támaszkodó hó a fal melegétől megolvadt, és beszivárgott a lábazat kiugró párkányára, majd át is nedvesítette, ami ennek következtében - a szabályoknak megfelelő keverési arány ellenére is - lefagyott. Ezen a későbbiekben a lábazati szegély teljes eltávolításával próbáltak segíteni. Végezetül a jelentés kitért a Varga Gyula fűszeresre vonatkozó vádakra is. Eszerint a boltos a telepen bérelt helyiség kiegészítésére - saját költségén - raktárakat és fészereket épített, majd azokat a bérleti viszonya megszűntével elbontatta, és új telephelyére szállíttatta. A főmérnök ez utóbbi tények igazolására csatolta Molnár Vince főgondnok jelentését azokról az anyagokról, amelyeket Varga Gyula a telepről a munkavezető ellenőrzésével elszállíthatott. Egy bizottság is meglátogatta a fűszerest új üzletében, ahol egyáltalán nem találtak illetéktelenül odakerült anyagot, hiszen a boltos mindent számlával tudott igazolni. A főmérnök végül azzal zárta jelentését, hogy javasolta a büntető eljárás megindítását a vádaskodó ellen. 126 Ezt az is alátámasztotta, hogy a vizsgálat során Kiss János magát a tisztviselői kart is rágalmazta, ami ráadásául az 1914. évi XLI. tc. szerint hivatalból is üldözendő. Végül a hamis vádakat felhozó szabósegéd ellen meg is indították a bírósági eljárást, amely eredményeként 1944 októberében egy hónap fogház büntetésre és a bűnvádi eljárás költségeinek teljes megtérítésére ítélték. 127 Folytassuk azonban az átmeneti-telepek építésének történetét. 1941-ben elrendelték a szintén az I, világháború után emelt Madarász úti állami telep részleges átalakítását is. Ennek keretében az eddigi feltételek alapján, 88.000 pengős költséggel egy használaton kívül álló egyemeletes épületben alakítottak ki 48 szoba-konyhás lakást 126 Vizsgálat elrendelése Varga Gyula ügyében - a főmérnök jelentése: BFL IV. 1409.e 18698/1942-1. 127 Bűnvádi eljárás Kiss János ellen: BFL IV.1409.C 20610/1942-1.
