Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
(WC-vel és kamrával). Eredetileg három elgondolás is született, az első szerint 24 háromszobás, a második szerint 48 szoba-konyhás lakás kialakítását tervezték, de az is felmerült, hogy 96 egyhelyiséges lakást építenek az átalakításra váró házban. A fentiek szerint azonban a második tervezet valósult meg. 12H Az egész telep átalakítására végül nem került sor, bár hozzá kell tennünk, hogy ezek a kőépületek sokkal jobb minőségben készültek, mint a Mária Valéria barakklakásai. 1942 folyamán felépítettek egy 8 mosókonyhát, egy 30 m 2-es raktárt és a felügyelő számára egy szobakonyhás lakást magába foglaló épületet is. 129 Az átmeneti-lakások építésének második szakaszában nemcsak régi házakat újítottak fel, hanem ismét sor került teljesen új telepek kialakítására is. így létesülhettek újabb lakások a már megismert Aszódi úti telep folytatásaként, illetve a Sibrik Miklós és a Maglódi út által határolt területen is. Az Aszódi úti telep bővítése kapcsán arról döntött a főváros, hogy a telepen újabb 220 130 lakást létesít. Ezeket a hajlékokat 14, többségében különböző nagyságú 131 házban tervezték elhelyezni. A Sibrik Miklós úti átmeneti-lakásos építkezésre szintén két hullámban került sor, az első ciklusban 15 földszintes házban 160, majd a következő évben 16 hasonló épületben 140 szoba-konyhás lakás létesült 132 úgy, hogy a házak megtervezéséhez minden esetben az Aszódi úti terveket használták fel. 1943 folyamán - több átmeneti-teleppel egy időben - a Sibrik Miklós úti is egy 4 termes barakkiskolához jutott. A főváros ugyanis a végleges kőépületek megépítéséig a telepi gyerekek számára ideiglenes iskolákat létesített: például a már álló Tomori úti népiskola telkén 4-4 tantermet alakítottak ki külön a fiúk és a lányok számára, a Mária Valéria-telepen pedig 12 tantermes barakkiskolát adtak át. 1 ' 1942-ben tervbe vették az Andor utcai szükséglakás-telep átmeneti-lakásokkal való bővítését is. A két házból és 40 lakásból álló telepet még 1932-ben Horthy Miklósné és Goldbergcr Leó adományából építették, hogy az új szállásokra Jeruzsálem-telepi lakókat költöztessenek. A házak természetesen csak ideiglenes célra épülhettek, ugyanis a telket már ekkor kijelölték egy gyár létesítésére. 134 Tíz évvel később a városházán felmerült a telep kibővítésének gondolata. Az illetékes ügyosztály két átalakítási tervet készített. Az „A" jelű szerint a meglévő két egyemeletes házat kibővítik, és így a már meglévő lakásokkal együtt 24-24, előszobával, kamrával és WC-vel felszerelt szoba-konyhás lakást létesítenének. A szükségtelep két 128 Madarász utcai kislakások átalakítása: BFL IV.1409.C 132355/1942-IX. 129 Fáskamrák kialakítása a Tomori (Babér)- és a Madarász úti telepeken: BFL IV. 1409.c 160974/1941-IX. 130 Eredetileg 250 lakás létesítését tervezték összesen 1,588.000 P költségen. BFL IV. 1409.c 31321/1941-11. 131 A méretkülönbségek elsősorban a telek adottságaiból adódtak, egyébként a 14 épületből 8 az előző ciklus házaival megegyező tervek alapján készült. Az Aszódi út mellett létesítendő kislakásos telep I. és II. építési ciklusának helyszínrajza 1941. március 24.: BFL IV. 1409.C 325964/1941-III. 132 KERÉK 1944. 43-44. p. 133 Előterjesztés a kőből való iskola építések elhatározása következtében szükséges barakkiskola építések költségfedezetének tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1943. 26. p., 592. p. A három barakkiskola megépítésének összköltsége közel 800.000 P-t tett ki. 134 Andor utcai szükséglakások építése: BFL IV. 1409.c 96493/1932-III.
