Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

tékes szervet, hogy létesítsen a telepen 8 fáskamrát, valamint éléskamrát az azzal nem rendelkező lakások számára, illetőleg valamennyi épületet lássa el egy méteres járdaszegéllyel is."

4 Végül 1941 május-júniusában mindkét átmeneti lakásos telepet átadták a lakóknak,

115 így a főváros az építkezések nyomán valamivel több mint 600 lakással gazdagodott. Ugyanez év tavaszán Budapest többi barakktelepén is megkezdődhettek a felújítási munkálatok. A Mária Valéria-telep átalakításának elrendeléséről a közgyűlés már korábban, 1940-ben határozatot hozott."

6 Mielőtt az építkezés megkezdődött volna, sürgősen gondoskodni kellett itt is az átalakítandó, netán lebontandó házak lakóinak elhelyezéséről. Olyan megoldást kellett találni, amelynek segítségével viszonylag olcsón és gyorsan juthat a főváros újabb hajlékokhoz. Ekkor született meg a döntés arról, hogy a Pillangó utcai menhely amúgy is tatarozásra szoruló melegedő épületét alakítják át 54 egyhelyiséges (9,6 m nagyságú) szükséglakássá. Az építkezés 35.000 pengőre kalkulált költségeit a Mária Valéria-telep átalakítására engedélyezett 1 millió pengős hitelből tervezték finanszírozni, mégpedig olyan formában, hogy a munkálatok közel 60%-át ínségesekkel végeztetik el."

7 A következő év közepén azután határozat született a Pillangó utcában található telep folytatásáról egy új 56 lakásos barakk felhúzása formájában, amihez az anyag a Zita-telep és a Batthyány utca 44. bontásából számlázott. A menhely udvarán 1941 nyarán megvalósuló építkezés ötletét az is támogatta, hogy a szükséglakások létesítésével nem csak a menhely épülete újulhatott meg, hanem az ott elhelyezett lakók megfelelő szociális gondozásban is részesülhettek."

8 A telep lakóinak többsége a frissen felszámolt Kiserdő-tclcpről érkezett.

119 E rövid kitérő után térjünk vissza a Mária Valéria-telephez. Ezen a területen az első fabarakkokat még a világháború alatt emelte a katonaság, hogy azokban hadikórházat üzemeltessen. 1918-tól a Budapestre özönlő menekültek elhelyezésére kibővítették a telepet, majd az idők folyamán a már eredetileg sem jó minőségű szükséghajlék felszámolandó nyomorteleppé silányult. A tervek az úgynevezett régi telep fabarakkjainak elbontását és a kizárólag egyhelyiséges lakásokat magukba foglaló kőházakból álló új telep 54 épületének felújítását tartalmazták.

120 A munkálatok 1941 májusában kezdődtek meg, de a nehéz körülmények miatt rendkívül elhúzódtak. A 114 Fáskamrák kialakítása a Tomori (Babér)- és a Madarász úti-tclepcken: BFL IV. 1409.c 160974/1941-IX. 115 A Babér-telep esetén a házak átadása május 1. és június 1 5. között folyamatosan történt meg, s a lakók beutalásáról a hónap végével intézkedtek. Intézkedés a Babér-telep lakásainak kiadásáról: BFL, IV.1409.C 246356/1941-IX. 116 Rendelet az átmeneti telepek létesítéséről: BFL IV. 1409.c 150569/1940-IX. 117 A Pillangó utcai hajléktalan menhely szükséglakásokká való átalakítása: BFL IV. 1409.c 157116/1940-IX. 118 Újabb szükséglakások kialakítása a Pillangó utca 13/a sz. alatt: BFL IV. 1409.c 135650/1943-IX. 119 Kiscrdői családok áttelepítése: BFL IV. 1409.C 135773/1942-IX. 120 A Mária Valéria-telep átalakításának elrendelése: BFL IV.1409.C 135615/1941-IX.