Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
helyzetet csak tovább bonyolította az, hogy a szociális szempont érvényesítése miatt szükségmunkásokat is be kellett vonni az építkezésbe. így 1943 végére csak 388, egy évvel később pedig még közel száz hajlék készült cl a körülbelül 640 lakásosra tervezett 121 telepből. 122 A nyomortelep átmeneti-lakásokkal való pótlása lassan ment, ezért a főváros legalább „hangulatában" javítani próbálta az ott lakók helyzetét. Ugyanis alig néhány ház elkészültét követően, 1941 decemberében döntés született arról, hogy a telepet attól kezdve ne a rosszul csengő és rossz emlékeket ébresztő Mária Valéria néven emlegessék, hanem mint „Üllői úti kislakások"-at, ezáltal is hangsúlyozva, hogy a korábbi szükséglakások megszűnnek. A határozat arról is rendelkezett, hogy „a villamos kalauzok se használják a Mária Valéria elnevezést a villamosok állomásain, hanem a régi telepnél lévő megálló neve városi házak, az új telepnél pedig városi kislakások 123 legyen." 124 Ahhoz, hogy egy kicsit bővebb információval rendelkezzünk az építkezésről, segítségünkre lesz egy korabeli feljelentő levél, illetve az annak következtében megindult vizsgálat iratai. 1942 őszén a telep egyik hadirokkant lakója, bizonyos Kiss János, névtelenül feljelentette Varga Gyulát, a telep valamikori fűszeresét. A vád szerint a boltos, miután nem kapott engedélyt üzlete újbóli megnyitására, Kispesten vett e célra egy rendbehozatalra szoruló házat. Majd a tatarozáshoz szükséges építési anyagokat, a telep vezetőivel és a pallérokkal összejátszva, az átmencti-telep felújítására odaszállított építési anyagokból szerezte be. A feljelentés 125 szerint a bűnös már több gerendát és egy egész ablakrámát elszállított, a téglát pedig kiskocsi-számra hordatja el a telepről. A feljelentést követően megindult a műszaki osztály közreműködésével a vizsgálat. Az erről készült jegyzőkönyvből kiderül, hogy az előjáróságra berendelt Kiss azt állította, hogy „Ez az építkezés, amit a Mária Valéria-telepen végeztek és most is végeznek több a lopásnál, mert sem mész, sem cement az anyagokban nincs." Később az is világossá vált, hogy a feljelentő arra alapozta a lopás vádját, hogy véleménye szerint az épületet szegélyező lábazat nem a megfelelő keverési aránnyal készült, mert 5-6 hét elteltével megrepedt és levált. Sőt a repedés és a leválás miatt a falak is penészesek lettek, s dohossá tették a szobák levegőjét. Az üggyel kapcsolatban a főmérnök is jelentést tett a vizsgálatot végző Rósás Pál műszaki főtanácsosnak. Ebből kiderül, az átalakítás során nem volt arra lehetőség, hogy a meglévő épületeket tökéletesen leszigetcljék, hiszen ahhoz az egész házat le kellett volna bontani, erre viszont sem megbízással, sem pedig fedezettel nem rendelkeztek. Ilyen körülmények között meg kellett tartani az eredeti, két eternit lap között szalmával feltöltött, üreges szerke121 Feltehetően a telep utolsó részletének megépítése végül elmaradhatott, erről egyelőre csak annyi adattal rendelkezünk, hogy egy 1946-ból származó panaszos levél 490 telepi családot említ. Az újtelep lakóinak kérelme: BFL IV.1409.C 164617/1946-IX. 122 Építési ellenőrök kirendelése a Mária Valéria-telep átépítéséhez: BFL IV. 1409. c 15395/1943-1. 123 Az új elnevezés, ha nem is tudta kiirtani az előzőt, bizonyos szinten átment köznyelvbe. A levéltárban például található olyan lakbércsökkentést kérő levél, amely aláírói magukat Külső Üllői úti városi kislakások lakóinak nevezték. Az újtelep lakóinak kérelme: BFL IV.1409.c 164617/1946-IX. 124 A Mária Valéria-telep elnevezésének megváltoztatása: BFL IV.1409.C 130066/1942-IX. 125 Névtelen levél a Mária Valéria-telepről: BFL IV. 1409.C 20610/1942-1.
