Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

évek végi építkezések esetében pedig minden épületre ez voltjellemző. Az 1910-es években a főváros egyszerűbb kivitelben földszintes vagy egyszintes lakótelep-komplexumokat is épített, de ezeket a házakat csak maximum húsz-harminc évig kívánták fenntartani,

98 amíg a város terjeszkedése nem éri el az egyre értékesebbé váló telkeiket. A most épített lakásokat az alacsonyabb igények kiszolgálására tervezett, század elején épült telepi hajlékokkal összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a lakások minőségük szempontjából nem sok előrelépést mutatnak. Erre a legjobb bizonyíték a fürdőszobák szinte teljes hiánya.

99 A házak építészeti megoldásaikban számos újdonságot mutattak a korábbi szociális lakásépítéshez képest. Ilyen újítás egyrészt a körfolyosók teljes mellőzése, lépcsőházakkal való helyettesítése, másrészt az úgynevezett sávos beépítés

100 alkalmazása: mindezek eredményeként megszűntek a sötét, udvarra néző szobák, amiért az építészeti szaksajtó már közel fél évszázada szót emelt. A modern építészeti hozzáállás leginkább a tervezéssel megbízott mérnököknek, illetve a magyar építészetbe nem is túl jelentős lemaradással begyűrűző modernitásnak köszönhető. A házak homlokzata rendkívül egyszerű, még elvétve is ritkán lehet például díszítő elemet találni rajtuk, így az épületeket nem lenne könnyű besorolni a különböző építészeti stílusok valamelyikébe. Az épületek belső kialakítása és az alkalmazott építészeti megoldások, sőt a telepek szellemisége mindenképpen összefüggésbe hozható azzal a küldetéssel, amit a funkcionalizmust hirdető modern építészet képviselt. A tervezők között pedig több, a modern magyar építőművészeihez számos munkával hozzájáruló, élvonalbeli építészmérnökkel - ifj. Lechner Jenővel, Rimanóczy Gyulával, Bauer Gyulával, Jánszky Bélával, az Olgyay testvérekkel, Frank Ágostonnal, Hidasi Lajossal - találkozhatunk. Az átmeneti kislakásos telepek építése A 3000 lakásos program megindítását követően kezdődtek meg az úgynevezett átmeneti kislakásos telepek kialakítására irányuló törekvések. Ezek létesítését - a fentiek szerint - azért határozta cl a főváros, mert itt kívánták elhelyezni azokat a szükséglakókat, akik a jobb minőségű lakhely fejében már magasabb bér előteremtésérc is képesek voltak. Az ő átköltöztetésük által felszabadult szükséglakásokba pedig a megszüntetésre ítélt nyomortelepek lakóit telepítenék. 98 Ezen telepek utolsó hírmondóit végül az 1990-es évek közepén számolták csak fel, a többségüket pedig az előző évtizedben váltották ki panel lakótelepekkel. 99 Fürdőszoba egyedül az Almos utcai, zuhanyfülke pedig csak a Nagyfuvaros utcai házak lakásaihoz létesült. 100 A sávos beépítést elsőként a Köztársaság téri OTI-házaknál alkalmazták. Az új rendszerű építkezésnek az is kedvezett, hogy 1940-ben megváltoztak az építési szabályok, amelyek megtiltották az egyes telkek minden oldalról való körülépítését.