Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
Ebben az időszakban nyomortelepek alatt már nem is csak a spontán kialakult Kiserdő-telephez hasonlókat értették - hiszen ezek felszámolása többnyire még a harmincas évek derekán, a már csak töredékeiben fennálló Kiserdő esetén pedig 1941 márciusára fejeződött be -, hanem az első világháborút követően zömében az állam által épített hatalmas barakktelepeket is. Korszakunk végérc az Auguszta-, illetve a Mária Valéria-telep jobb minőségű, az átmeneti-telep program keretében felújított részei kivételével az összes szükséglakásos barakktelcpet sikerült felszámolni a hatóságoknak, így az egykori állami építkezés emlékeit 101 a Wekerle-tclep mellett csak a jobb minőségű, a húszas évek első felében létesített nagyobb lakótelep-komplexumok, illetve az elegánsabb bérházak őrizték. A szükséglakás-telepek átalakításáról, illetőleg ezzel párhuzamosan két-háromszáz új átmeneti lakás létesítéséről a főváros 1940-ben hozta meg első határozatát, 102 amelyet azután jóváhagyás céljából felterjesztettek a Belügyminisztériumba. Az illetékes kormányszerv az Iparügyi Minisztériummal egyetértésben engedélyezte ezeket a szükséglakás-telepek fokozatos megszüntetése céljából végzendő átalakítási munkálatokat, így kezdődhetett meg a Babér-, az Auguszta-, a Mária Valéria-, valamint a Zita-telep 103 fabarakkjainak kőházakkal való felváltása, illetve egy új átmeneti kislakásos telep létesítése az Aszódi és Füleld utcák által határolt telken. A Belügyminisztérium leiratában ahhoz is hozzájárult, hogy az építkezésekhez szükséges anyagokat (műszaki ügyosztálya útján) a székesfőváros maga szerezhesse be. A különböző iparos munkákra a városháza szakképzett önálló kisiparosokat szerződtethetett. Őket, a sürgősségre való tekintettel, az összeg nagyságától függetlenül zártköm ajánlattétel alapján vagy közvetlen szabadkézi megbízással is kiválaszthatta. Azonban ezekben az esetekben a vállalkozóknak a munkáslétszám 50%-áig szakképzett ínségeseket kellett alkalmaznia. 104 A teljesen új, például az Aszódi-Füleki utcai, majd 1942-től a Sibrik Miklós utcai építkezések alkalmával pedig minden munkát szakképzett, önálló kisiparosoknak kellett vállalatba adni. 101 Azért lett a főváros feladata az állami telepek felújítása, mert 1937. július l-jével a 5400/1936. BM rendelet értelmében, az állam átadta Budapestnek az összes barakk- és kislakástelepét. Ez az „ajándék" azonban hatalmas terhet rótt a főváros vállaira. 102 Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának Közgyűlési Jegyzőkönyvei. 336/1940 kgy. sz., illetve a Babér-telepre vonatkozólag 721/1938 kgy. sz. 103 Sem az Auguszta-, sem pedig a Zita-telep átalakításáról nem találtunk semmilyen forrást. Az Augusztán, több állami barakktelephcz hasonlóan, még a két világháború közötti időszakban végeztek állagmegőrző javításokat, illetve a fabarakkok mellett itt is építettek kőházakat, de azokat korábban, tehát nem a mostani átmeneti lakásokat létesítő program keretében. A Zita-telepről egyrészt azt tudjuk, hogy az 1925-ig kórházként működött, majd utána fővárosi kezelésben szükségtelcpként üzemelt. A komplexum bontását végül 1941-ben kezdték meg. Az eseménynek külön publicitást adott az, hogy a már lakatlan telepre ellátogatott Karafiáth főpolgármester, s ezen alkalmat a filmhíradó is megörökítette. Más források viszont arra engednek következtetni, hogy a bontások mellett mégis megkezdődhetett a rekonstrukció, ugyanis a FSZEK Budapest Gyűjteményének birtokában van egy kép, amely - felirata szerint - a Zita-telep egyik felújított házát ábrázolja, Kerék Mihály pedig 1944-cs cikkében arról tudósított, hogy a telep bontása még mindig nem fejeződött be. KERÉK 1944. 44. p. 104 A Belügyminisztérium 38504/1940. IV. BM.-sz. leirata a fővároshoz 1940. augusztus 24.: BFL IV.1409.C 31321/1941-11.
