Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
zon belőle, vagyis a szedhető lakbér összegének pontosan fedeznie kellett az építkezés és a fenntartás költségeit. Ennek ismeretében már az építkezés tervbevételekor elkészültek az első kalkulációk, amelyek ekkor a lakás nagyságától függően 82 még csak 35-45 pengőben 83 határozták meg a lakbéreket, sőt akadt olyan számítás is, amely 30 pengő alatt várta a kisebb, tehát a lakókonyhás lakások bérét. A lakbérek nagyságát egyrészt a költségek változatlansága, illetve a házbérfillér alóli mentesülés reményében számítottak ki. 84 Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az építési költségek emelkedése miatt sem az eredeti 3000 lakás megépítésének terve, sem pedig a kikalkulált alacsony lakbér nem tartható. így végül a lakókonyhás lakásokat havi 36—44 pengő, 85 a kétszobásokat 41-49 pengő között, az Álmos utcai ikerházak 86 lakásait pedig 67 pengőért adták bérbe. 87 Ezekből a piaci viszonyokhoz képest alacsony lakbérekből a kislakásakció által leginkább megcélzott több gyermekes családok további kedvezményekben részesülhettek. 88 így azok a lakók, akiknek családjában négy-öt 18 év alatti, nem kereső, vagy maximum havi 32 pengő keresettel rendelkező saját, vagy örökbefogadott gyermek élt, az alapbérből a gyermekek számától függően 20-25, a hat- vagy többgyermekes családok pedig 50% engedményt kaptak. 89 A kislakásakció egyik fontos célja az volt, hogy a fővárosban megszűnjenek a nyomortelepek. Ezt az elképzelést úgy kívánták megvalósítani, hogy az újonnan elkészült lakásokba elsősorban azokat a nagycsaládos, de jobb keresetű szükséglakókat telepítik be, akik képesek voltak a magasabb lakbér megfizetésérc, az így felszabadult szükséglakásokban pedig a felszámolandó nyomortanyák lakóit helyezik el. E célból 1940-ben felmérték a szükségtelepek lakóinak helyzetét, és közülük 97 családot új lakásokba, 555-öt pedig a szerényebb minőségű átmeneti telep lakásaiba utaltak. 90 82 A lakbér kalkulációnál mindenképpen szem előtt kellett tartani azt, hogy a főváros építkezésének rentabilitásától függetlenül a bérek egy bizonyos összeget nem haladhatnak meg akkor, ha szociális célra épít a hatóság. Ehhez a várt adómentességen és a viszonylag kedvező kölcsönön kívül olcsó, takarékos kivitelezésre is szükség volt. Az első számításoknál az 5900 pengős építési költségen túl figyelembe kellett venni a törlesztendő kölcsön kamatait, a ház fenntartásának költségeit is. így évi 420, illetve 540 pengős végeredményt kaptak a szakemberek. Előterjesztés a kislakások építése és az erre a célra szolgáló kölcsön felvétele tárgyában: Fővárosi Közlöny, 1939. 38. sz. I. melléklet 3. p. 83 A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1939. évi I. félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1939. 50. sz. I. melléklet 13. p. 84 A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1939. évi II. félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1940. 10. sz. I. melléklet 8. p. 85 A Pongrácz úton például a lakókonyhás lakások bérlete 36 pengőbe, az üzleteké pedig 44 pengőbe került havonta. Pongrácz úti füszerüzlet bérleti díjának megállapítása: BFL IV.1409.C 133369/1941-IX. 86 A IX. ügyosztály lakásbizottságához az Álmos utcai telep első hónapjaiban érkezett lakbérmérséklési kérelem, amelyet azonban a hatóság elutasított: BFL IV.1409.C 152730/ 1940-IX. 87 KERÉK 1944. 42. p. 88 A kislakások kiutalásakor a sokgyermekes családok előnybe helyezése a városatyák szociális érzékenysége mellett a pénzügyminisztériumnak is köszönhető, amely a 40 éves rendkívüli adómentességet csak e kikötés megvalósulásával engedélyezte. 123800/1939-VII. PM., A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1940. II. félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1941. 12. sz. 15. p. 89 Az első ciklusban felépült lakások bérbeadása: BFL IV.1409.C 153168/1940-IX.
