Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
Az ezt követően szabadon maradt lakások bérlőit a gyerekszám függvényében a 7200 külső igénylő közül választották ki, igaz, egy 194l-es határozat 91 értelmében előnyben részesítették a családalapítás előtt álló, kis fizetésű fővárosi alkalmazottakat. Az új lakásra vágyó bérlőjelöltek a jelentkezéskor részletes kérdőívet töltöttek ki, lakás- és szociális viszonyaikat pedig a főváros szakemberei is megvizsgálták. Ezáltal az illetékes IX. ügyosztály az összes új lakó szociális helyzetéről rendelkezett adattal. A felmérésből a következőket tudhatjuk meg a kislakásépítés I. ciklusa eredményeként lakáshoz jutó családokról: a lakók 73%-a kettő vagy több-, 22,4%-uk pedig legalább négy gyermekes, 92 vagyis a lakók több mint ötöde lakbérkedvezményre volt jogosult. A bérlők 40%-a nem rendelkezett előzőleg főbérleti lakással, vagyis albérletben, ismerősöknél vagy ideiglenes hajlékokon lakott. A jelentés kiterjedt a családok kereseti és foglalkozási viszonyaira is. Ennek alapján a külső, tehát nem a főváros telepeiről átköltözött családok több mint fele legalább 150 pengőt keresett hetente, ami azt jelentette, hogy a lakbér maximálisan is csak a keresetük egynegyedét emésztette fel. Ez, ha nem is nevezhető kedvezőnek, a kor viszonyaihoz képest mégis előrelépést jelentett. Szintén a külső bérlők foglalkozási adatai alapján azt mondhatjuk cl, hogy közel 50%-uk a munkások, kb. harmaduk pedig a rendőrök, postások vagy vasutasok közül került ki. 93 Mikor a most elkészült lakásokat bérbe adták, már javában folytak a II. ciklus kivitelezési munkálatai. Igaz, addigra már világossá vált a szakemberek előtt, hogy a háborús gazdasági viszonyok között nemcsak a 3000 lakásos terv, de még az ezt 2300-ra mérséklő elképzelés sem valósítható meg. Emiatt a második, vagyis befejező szakaszban számos ponton megváltoztatták az eredeti terveket. 94 Az építkezés elrendelésére már 1939 végén sor került, majd a következő év elején a rendelkezésre álló területek közül kiválasztották a beépítendő telkeket. Az építési telkek kijelölésekor két olyan területre - a Szél, illetve a Gyarmat utcában 95 - is választás esett, amelyek még az eredeti 3000-es programban sem szerepeltek. Mindkét esetben 90 A kislakás, átmeneti lakás, szükséglakás fogalmak a korszakban kisebb átalakuláson mentek át, erről bővebben lásd a 138. jegyzetet. 91 A polgármester havi jelentései a székesfőváros közigazgatásának 1941. évi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1942. 5. sz. I. melléklet 10. p. 92 Néhány adat: 111 gyermektelen, 71 hat-, 28 hét-, 12 nyolc-, 10 kilenc-, 4 tíz- és 1 tizenegy gyermekes család költözött be a kislakásokba. A székesfőváros... 1940. 17-18. p. 93 A székesfőváros... 1940. 20-22. p. 94 Kisebb változtatások persze már az első ciklus idején is előfordultak, például 3 (az első menetre tervezett telep) létesítését a későbbiekre halasztották, viszont előrehozták a Nagyfuvaros utcai építkezést. Emellett az Álmos utcai telep kivételével minden esetben megváltoztatták az eredetileg tervezett lakások mennyiségét például úgy, hogy a kétszobás lakások helyett lakókonyhásakat létesítettek, de az is előfordult, hogy az épületek száma is módosult az eredetihez képest. Összességében pedig az mondható el, hogy már a program első szakaszában 500 lakással kevesebb létesült, mint amit az eredeti elképzelések ígértek. 95 Ez utóbbi esetben a terület kijelölésekor még az itt található kisebb telkeket egyesíteni kellett ahhoz, hogy az így új helyrajzi számot kapott telek az építkezés céljára megfelelő nagyságú legyen. BFL IV.1409.C 306724/1940-III.
